Kérdés-válasz gyűjtemény a középiskolai beiskolázás témaköréből: menetrend, iskolatípusok és jellemzőik, felkészülés, jelentkezés, írásbeli-, és szóbeli vizsgák, algoritmus, SNI

2024.10.20. Tanulmányi területek nyilvánosságra hozása 2024.10.31. Az általános iskola kötelezően tájékoztatja a nyolcadikosok ÉS a hetedikesek szüleit (utóbbiakat arról, hogy KÖZÖS döntést kell hozniuk majd a továbbtanulással kapcsolatban) 2024.11.15. Az Oktatási Hivatal közzéteszi az írásbeli vizsgahelyszíneket 2024.12.02-ig bezárólag Jelentkezés a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a vizsgát szervező, középiskolában. VIGYÁZAT: aki tervez ar Arany János Tehetséggondozó programba jelentkezni, az köteles az írásbelit a kiszemelt tehetséggondozó iskolában megírni, oda kell jelentkeznie írásbelire. A 2021-es évtől ügyfélkapun keresztül is lehet jelentkezni a központi írásbelire. 2024.12.09. Jelentkezési határidő az Arany János Tehetséggondozó Programba közvetlenül a kiszemelt intézményen keresztül. 2025.01.17. Jelentkezési határidő az Arany János Kollégiumi Programba. 2025.01.18. 10 óra Központi írásbeli vizsga a kiválasztott középiskolában (személyi igazolványt vagy érvényes diákigazolványt kell vinni) 2025.01.28. 14 óra Központi írásbeli vizsga pótnap (csak orvosi igazolással!) 2025. január Megnyílik a KIFIR felvételi lap kitöltő rendszer az általános iskolák és az egyéni jelentkezők számára 2025.02.07. A középiskolák értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat (kiadják a központi írásbeli vizsgák értékelő lapját) 2025.02.20. Felvételi lapok megküldése – jelentkezési határidő a középfokú felvételi eljárásban 2025.03.03. Szóbeli vizsgák kezdete 2025.03.20. Szóbeli vizsgák vége 2025.03.21. A jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékének (ideiglenes lista/rangsor) nyilvánosságra hozása 2025.03.25. Módosító időszak kezdete 2025.03.27. Módosító időszak vége 2025.03.27. A módosító adatlapok elküldése a felvételi központba 2025.04.28. Egyeztetett felvételi jegyzék - végeredmény 2025.05.05. A középiskolák értesítést küldenek a felvételről vagy elutasításról 2025.05.12-23. Azok a középiskolák, ahol a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek föl, kötelezően rendkívüli felvételi eljárást hirdetnek. 2025.05.12.-08.31. A rendkívüli felvételi eljárás kezdete (a középfokú intézmény igazgatók dönthetnek a kiírásról abban az esetben is, ha betöltötték a felvehető létszám 90%-át, ez esetben viszont sokkal hosszabb a határidő) 2025.05.23. A 2024. május 23-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást kötelezően meghirdető iskola igazgatója dönt a rendkívüli felvételi során benyújtott kérelmekről 2025.06.01. A fenntartó dönt a jogorvoslati kérelmekről Részletesebben az alábbi OH linken (EGYELŐRE NINCS FRISSÍTVE A 2024/25-ÖS IDŐSZAKRA) https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/10._felv_idorendi_attekintes_2023_2024.pdf 2025.06.25-26. Beíratkozás a középfokú intézményekbe Forrás: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e27ac09e3bd68cb0393ddd8e5b3271256b67d235/megtekintes

https://bit.ly/kozepiskola2024 Nyolcadikosok számára íródott, de hatodikosoknak és negyedikeseknek hasonló a felvételi menete, azzal a nagy különbséggel, hogy a szülő egyénileg kell, hogy menedzselje a folyamatot. Ehhez található segítség a Sulinavigátor GYIK szekciójában. Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Pályaválasztási Tanácsadó

A középfokú felvételi eljárás során meghatározott, négyjegyű kóddal jelölt alapegység (tagozat), amelyre a felvételi tájékoztatóban meghirdetett feltételek szerint jelentkezhetnek a tanulók. A tanulmányi területek minden tanévben legkésőbb október 20-ig megjelennek az iskolák és az OH honlapján: https://kifir2.kir.hu/TTJegyzekKereso/Home/Index Forrás: https://www.oktatas.hu/

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1800075.tv Jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzéke – köznapi nevén ideiglenes lista/rangsor. Az ideiglenes jegyzéke(ke)t - tanulmányi területenként (köznapi nevén tagozatonként) kell elkészíteni, - az iskoláknak teljes terjedelmükben a honlapjukon kell azokat nyilvánosságra hozniuk. A jelentkezők igeiglenes felvételi jegyzékének jogszabályban (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. § (2) bekezdés) előírt tartalmi elemei soronként: - a jelentkezők azonosító adata (oktatási azonosító vagy jelige), - a jelentkezőknek a felvételi eljárásban elért összesített eredménye számszerű formában, - az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt hely. Az ideiglenes felvételi jegyzéknek formailag meg kell felelnie a 2018. évi LXXV. törvénynek, ami a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szól (forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1800075.tv ), mivel az ideiglenes felvételi jegyzék publikálása közfeladataik ellátásával kapcsolatos alapvető információkat tartalmaz. Ezért - többek közt - jól olvashatónak kell lennie (vakok és gyengénlátók), vagy olvasóprogram számára megfelelő forrásként kell szolgálnia. Fontos! - Minden el nem utasított jelentkező egyedi sorszámnév formátumú rangsorszámot kell, hogy kapjon. - A teljes jegyzéknek kint kell lennie a honlapon mindenki számára láthatóan, elejétől végéig, így bármilyen nyilvános listaközléstől eltérő, pl. lekérdezős felület alkalmazása a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő gyakorlat. - Önmagában kizárólag a rangsorszám közlése elégtelen, jogszabálysértő gyakorlat. - A jegyzékben csak a számszerű formájú összesített eredménynek kell megjelennie, annak részletezése (hozott, írásbelin és szóbelin szerzett részpontok feltüntetése) nem kötelező. Forrás: (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. § (2) bekezdés) és 2018. évi LXXV. törvény a közszférabeli szervezetek...

Végleges felvételi RANGSOR – a tagozatmódosítások lezárulta után kialakult sorrend, amit a felvételit hirdető iskola továbbít a győri központba, ezt veszi figyelembe az algoritmus a diákok besorolásakor. Ebben a rangsorban már javítva vannak az esetleges elszámolások ill. elírások (ezért is fontos, hogy ellenőrizzünk az ideiglenes felvételi jegyzéken szereplő adatokat és szóljunk, ha problémát észlelünk). Csak azokban az iskolákban különbözhet számottevően az ideiglenes felvételi jegyzéktől, ahol az intézményvezető engedélyezi tanulmányi terület utólagos felvételét. Egyes intézmények honlapjukon folyamatosan javítják az ideiglenes felvételi jegyzéket és így követhetők a változások.

Egyeztetett felvételi jegyzék – a tagozatra felvett diák azonosítóit tartalmazó jegyzék, ebben már nincs jelentősége a sorrendnek.

OM kód (azonosító): 6 számjegyből álló egyedi számsor, ami az intézményeket azonosítja. Minden iskola honlapján és hivatalos dokumentumain szerepelnie kell. A https://dari.oktatas.hu/kirint.search keresőn pl. OM-azonosító szerint is kereshetünk intézményeket. A jelentkezés során ezzel a számmal azonosítjuk az intézményeket, ahova a diák pályázik. Az oktatási azonosító egy 11 jegyű, egyedi számsor, ami a diákokat azonosítja. Ez a diákigazolványon is megtalálható a diák fényképe mellett balra lent (nem összetévesztendő a 10 jegyű kártyaszámmal, ami a fénykép fölött jobbra helyezkedik el!). Ezt a tanuló adatlapjára kell beírni a jelentkezés során.

A diákigazolvány-igénylést az okmányirodában/kormányablakban kapott NEK adatlap (Nemzeti Egységes Kártyarendszer adatlap) birtokában kell kezdeményezni. A NEK adatlap igénylés bármely kormányablakban kezdeményezhető, sokszor időpont foglalás nélkül is. Nem érdemes júniusra hagyni. 14 éves kor alatt szükséges: − a gyerek, mert fényképet fognak róla készíteni − a szülő (törvényes képviselő) jelenléte érvényes személyazonosító okmánnyal (tapasztalat szerint külföldről jelentkezők esetén szerencsés, ha mindkét szülő jelen van) − a gyerek születési anyakönyvi kivonata, VAGY érvényes személyi igazolványa, vagy érvényes útlevele − lakcímet igazoló kártya (ha rendelkezik vele) 14 éves kor felett szükséges: − a gyerek, mert fényképet fognak róla készíteni − a szülő (törvényes képviselő) jelenléte nem kötelező, a gyerek egyedül is intézheti − személyazonosító igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy érvényes vezetői engedély vagy születési anyakönyvi kivonat+ lakcímkártya (ha rendelkezik vele) Egy NEK adatlap 5 évig érvényes. A beíratkozáskor elég a kapott A4-es papír fénymásolatát leadni. Ha elveszíti a gyerek a diákját, 5 éven belül a korábbi NEK adatlap alapján igényelhet újat. Forrás: https://www.diakigazolvany.hu/igenyles/kozneveles/igenyles/elektronikus_igenyles_folyamata

A két kifejezést nem szabad összekeverni. Az 'emelt óraszám' önmagában csak azt jelenti, hogy az alap kötelező óraszámon felül van még plusz óra az adott tantárgyból. Ez azonban nem jelent automatikusan emelt szintű képzést is, hiszen az óraszámot annak érdekében is megemelheti az iskola, hogy több időt szánjon gyakorlása, az alapkészségek megerősítésére. Az emelt szintű oktatás ellenben minden esetben magasabb színvonalú oktatást jelent, és nem mindig magasabb óraszámmal. Az intézmény alap óraszám mellett is taníthat magasabb szinten bizonyos tantárgyakat, haladhat gyorsabban, jobban elmélyülhet az adott területen. Tehát alaposan utána kell nézni, mit is takar a kifejezés az adott iskola esetében. Olvassunk, kérdezzünk utána (akár magánál az intézménynél is lehet érdeklődni). (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200110.kor

A gimnázium utolsú két évében emelt óraszámot biztosít az adott intézmény az emelt szintű érettségire való felkészülés érdekében. A fakultációs órák gyakran nem osztály-, hanem évfolyamszinten vannak szervezve, ami nem ritkán délutáni tanórákat jelent. Az intézmény nem köteles minden tantárgyból biztosítani a fakultáció felvételének a lehetőségét (jelentkezők számátől, illetve szaktanár meglététől is függ, indul-e). Ha a saját iskolában nem indul fakultáció az adott tárgyból, a diáknak módja van vendégtanulóként más iskolában bejárni fakultációs órákra, és ott jegyet szerezni. Ezt minden esetben egyénileg kell intézni, egyeztetve a saját és a fogadó intézménnyel.

Emelt szinten, azaz jobban elmélyülve, töbféle témát átfogva - oktatják a tagozat nevében szereplő tantárgya(ka)t. jellemző, hogy szóbeli és/vagy gyakorlati szaktárgyi felvételit tart az iskola a tagozatba kerüléshez.

Olyan diák, aki más iskolával van tanulói jogviszonyban, de a két intézmény közt a diák(szülője) kezdeményezésére született egy megállapodást, ami szerint adott tantárgy óráin a fogadó intézményben vesz részt, és az ott szerzett értékelések bekerülnek majd a félévi értesítőjébe, illetve a bizonyítványába.

Alkalmasság arra, hogy a kiszemelt pálya követelményeit képes lesz-e a tanuló képességei alapján teljesíteni. Jellemzően még az ideiglenes rangsorok előtt van pályaalkalmassági vizsgálat az adott intézményekben. Ennek értékelése csak megfelelt/nem megfelelt lehet. Aki ezen nem felel meg, az elutasított jelentkezők közé sorolódik már az ideiglenes felvételi rangsorban. Forrás: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_kulonleges_banasmodot_igenylo_tanulok.pdf

Orvosi szakvélemény arról, hogy a választott szakma követelményeinek megfelel-e a diák fizikailag, pszichésen. Nincs-e kizáró egészségügyi oka a pályára való felkészülésnek, a szakma gyakorlásának. Ezeket a vizsgálatokat jellemzően már a végleges felvételi jegyzék publikálása után végzik el. Probléma esetén egy második orvosi szakvéleményt, felülvizsgálatot kérhetünk. Mindenképpen érdemes már a jelentkezéskor végignézni az adott szakma egésszégügyi követelményeit (pl. májbetegség esetén nem biztos, hogy vegyszerekkel engednek dolgozni). Ha végleg elutasítják a diákot egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva, az iskola esetleg ajánlhat másik szakterületet, az Oktatási hivatal is jelölhet ki másik intézményt, vagy szülőként is kereshetünk. Ám a legjobb megelőzni ezt a helyzetet, és olyan helyekre beadni a jelentkezési lapot, ahol ilyen problémával nem kell számolnunk. Forrás: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_kulonleges_banasmodot_igenylo_tanulok.pdf

A Sulinavigátor pontszámolójának egyik funkciója. Átváltja a központi felvételin elért pontszám VALÓDI ÉRTÉKÉT (mennyire jó a diák dolgozata a többiekéhez képest) az előző felvételi feladatsorok pontszámára. Mivel minden tanévben más és más a központi feladatsorok nehézsége, az egyik évben többen, a másikban kevesebben érnek el magas pontszámot. Egy nehezebb évben elért 30 pont matekból pont sokkal értékesebb, mint egy könnyű évben elért. Ugyanez érvényes az anyanyelvi feladatsora is. Az aktuális tanévi ekvivalenciapont funkció teljes értékűen azután aktiválódik, miután az Oktatási Hivatal közli a központi felvételi feladatsorok országos statisztikáit. Előtte csak korlátozottan használható, mert kisebb minta alapján, becsléssel számoljuk ki az azévi dolgozatok nehézségét, a pontok várható eloszlását. Hogy működik? Vegyünk egy példát. 2024. februárja. Beírjuk a pontszámolóba, hogy magyarból 34 pontot írt a tanuló. Beállítjuk, hogy most 2024-et írunk és ezzel az évvel számoljon a program. A program megnézi, hogy 2024-ben a tanulók hány százaléka írt ennél többet, és hány százaléka kevesebbet. Kikeresi tehát az adatbázisból, hogy a 34 pontnak milyen a százalékos értéke 2024-ben. Tegyük fel, 2024-ben a nyolcadikos diákok 67%-a 34 vagy kevesebb pontot írt. Ezután a program kikeresi az adatbázisából, hogy 2023-ban, 2022-ben, 2021-ben (vagy akár a többi, előző évben is, ha ezt kérjük) hány pontot ért el magyarból a tanulók 67%-a. Azt találja (fiktív számok, nem igaziak!), hogy 2023-ban a tanulók 67%-a 36 pontot ért el magyarból, 2022-ben a tanulók 67%-a 30 pontot ért el, 2021-ben pedig 31 pontot. Az ekvivalenciatáblázatban ezért az fog megjelenni, hogy a 2024-es magyar 34 pont 2023-ban 36, 2022-ben 30, 2021-ben 31 pontnak felel meg. Ha tehát a diák ezekben az években ért volna el 67%-os teljesítményt, akkor ennyi pontja lett volna. A táblázat már az ekvivalenciapontokkal kalkulálva mutatja meg, hogy 67%-os teljesítménnyel (az annak megfelelő pontszámmal) milyen esélyei voltak 2023-ban, 2022-ben, 2021-ben egy diáknak a kiválasztott iskolákban.

A felvételi eljárásról itt található a legátfogóbb információ. Kétség esetén ezt IS érdemes alaposan áttanulmányozni! Link: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kozepfoku_felveteli_eljaras_informacioi Részletes 2024/25-re: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/2025/KIFIR_kiadvany_teljes_2024_2025.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

Letölthető kiadvány: https://palyavalasztas.fpsz.hu/tovabbtanulasi-kisokos-2024-25/ Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

A középfokú iskolák 9. évfolyamaira (beleértve a nyelvi előkészítő évfolyamokat is) jelentkező 8. évfolyamos általános iskolai tanulók, jelentkezésük az általános iskolán keresztül történik, a 6 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre jelentkező 6. évfolyamos tanulók, jelentkezésük egyénileg történik, a 8 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre jelentkező 4. évfolyamos tanulók, jelentkezésük egyedileg történik. A speciális eseteket ld. később. Forrás: https://www.oktatas.hu/

A Nkt. 50. § (1) bekezdése, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. § (1) bekezdése szerint a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Ha egy tanuló már középiskolába jár, egy másik középiskolában való továbbtanulása kizárólag átvétellel történik. A kisgimibe járó nyolcadikosunk megítélését tekintve eltér egy általános iskolában tanuló nyolcadikostól. Az iskolaváltás módját és feltételrendszerét a „fogadó" középiskola igazgatója határozza meg. Jelentkezési joga minden nyekes (=nyelvi előképzős, ún. nulladik évfolyamra járó) diáknak van másik középiskola 9. osztályába, ugyanis a 9NY és a 9. osztály nem azonos évfolyamokat jelöl. Ugyanúgy, ahogy minden nyolc- és hatosztályosba járó is 8.-ban jogosult 4 (1+4) osztályos gimibe jelentkezni. Jelenleg a 9. osztályos középiskolások is kérelmezhetik átvételüket a 9. évfolyamra, és átvétel esetén a kiskorú diák szülője kérheti a 9. évfolyam ismétlését is úgy is, ha a jelentkező tanuló az aktuális középiskolájában befejezi a 9. évfolyamot és jegyet szerez a tanév végére. DE az átvételről az iskola igazgatója dönt, és a jelentkezést meg is tagadhatja. Amennyiben a középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül kívánja átvenni a tanulót a 9. évfolyamra, maga szabja meg az átvétel követelményeit, pl. különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről. Amennyiben azonban a választott középiskola igazgatója úgy határoz, az átvétel feltételéül szabhatja, hogy a jelentkező – az összes többi jelentkezővel azonos feltételek mellett – felvételizzen a középfokú felvételi eljárás keretében a 9. évfolyamra. A tanulónak ebben az esetben – a tanév rendjében megadott határidők szerint – írásbeliznie kell, majd jelentkezési lapot és tanulói adatlapot kell benyújtania a KIFIR rendszerben. Pl. a budapesti Karinthy gimi külön kéri, hogy ilyen esetben még a jelentkezés előtt jelezzék az átvételi szándékukat a gyerekek. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_9evra_kozepiskolai_jogviszony.pdf Illetve: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/KIFIR_egyeni_jelentkezes_menete Forrás: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_9evra_kozepiskolai_jogviszony.pdf

A kiszemelt iskolák felvételi tájékoztatóinak alapos áttanulmányozása és megértése kiemelt jelentőségű! Innen tudhatjuk meg többek között az iskola által indítandó tanulmányi területek kódjait, az iskola felvételi eljárásrendjét, a benyújtandó dokumentumokat, a rangsorolás szabályait, az SNI-s diákokra vonatkozó speciális szabályokat. Azt is, hogy szükséges-e központi írásbeli vizsgára jelentkezni! A tájékoztatók megértése az egyik legfontosabb lépése a felvételinek, nincs két egyforma tájékoztató! FONTOS A jogszabály nem írja elő az iskoláknak, hogy a felvehető létszámot közöljék a tájékoztatójukban. Sokan megteszik; ahol azonban nem, ott a szülőnek magának kell az intézményhez fordulnia információért. Kétségek esetén az Oktatási Hivatal hosszú és részletes tájékoztatója a mérvadó: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/2023/KIFIR_kiadvany_teljes_2023_2024.pdf

A középfokú iskola a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszámnak az iskolai felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25%-ánál nem lehet több. A hozott pontok megállapításakor a tanulmányi eredmények esetében az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatójában minden a fentiekre vonatkozó tájékoztatást köteles nyilvánosságra hozni. Ez évről-évre és tanulmányi területenként eltérő lehet még azonos intézményen belül is! Forrás: https://www.oktatas.hu/

A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom jegyek nem számíthatók bele (ld. forrás). A tapasztalatok alapján az intézmény figyelembe veheti a magatartást/szorgalmat a rangsorolásnál (ebben az esetben azonban ennek a kritériumnak is szerepelnie kell a felvételi feltételek leírásánál). Ahol a szóbeli vizsgán kérnek e-KRÉTA kivonatot, ott elképzelhető, hogy a gyermek teljesítménye mellett a magatartására, szorgalmára is rápillantanak, és ezt is belekalkulálják a végső szóbeli pontszámba. Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gyakran_ismetelt_kerdesek

Az Oktatási Hivatal nem gyűjt be adatot arról, hogy egy adott középiskola adott tanulmányi területén mennyi az elérhető felvételi összpontszám, vagy, hogy a felvételt nyert tanulók hány pontot értek el az adott tanulmányi területen lefolytatott felvételi eljárás során. A Sulinavigátor önkéntesei igen. Nézelődj a Pontszámoló aloldalon: https://sulinavigator.hu/pontszamolo.php Az Oktatási Hivatal a https://dari.oktatas.hu/kirlist.search/kifir keresőoldalon elérhetővé teszi - jelenleg a 2013/14-es tanévtől kezdve a 2021/22-es tanévig bezárólag - az egyes intézményekbe adott tanulmányi területekre felvételizők számát, valamint az utolsóként bejutó HELYEZÉSÉT az adott évi intézményi végleges felvételi rangsorban. A 2023/24-es tanévre felvételizők felvételi statisztikái még nem férhetők hozzá. Az Oktatási Hivatal általában még az adott tanév első félévében publikálja az adatokat. A Sulinavigátor a friss adatok megjelenése után frissíti az adott tanévre vonatkozó ponthatárt azoknál az intézményeknél, amelyek a törvényi előírásokat követve pontszámokkal és helyezésekkel együtt publikussá tették az ideiglenes felvételi jegyzéket (optimális esetben a tagozatmódosítások után a végleges felvételi rangsort is). Azonban a legutolsó év adatai önmagukban nem elégségesek az esélylatolgatáshoz, sőt hamis képet adhatnak (lehet kiugróan nehéz vagy könnyű év). Mindig érdemes több év statisztikáját megnézni visszamenőleg, hogy átfogóbb rálátásunk legyen arra, milyen határok közt mozog ez az utolsó hely, illetve a hozzá tartozó pontszám.

A Sulinavigátor oldalán jól lehet az előző évek és a jelen év grafikonjait összevetni. Valamint segít azt is kiszámolni – ha már kijöttek az oktatási hivatal előzetes számai a felvételi dolgozatok 90%-os feldolgozottságánál –, hogy az adott évi pontszám “mennyit ér” az előző évek pontszámaihoz képest. Ez azért is fontos, mert az egyes évek felvételi dolgozatai nehézségben jelentősen eltérhetnek egymástól, és ha az abszolút pontszámra hagyatkozunk, az  könnyen téves döntésekhez vezet. Érdemes figyelni – és beküldeni az oldal üzemeltetőjének – az egyes intézmények által kiírt írásbeli felvételi statisztikákat, illetve a Sulinavigátor oldalát is kövessük figyelemmel, ahol megjelennek ezek a publikusan elérhető adatok, ha sikerül megtalálni őket (az intézményeknek nem kötelességük ezeket közölni, így esetleges a megjelenésük). Ezekből az adatokból előzetes becsléseket lehet csak végezni. Általában a felvételi lapok beadási határideje előtt 4-5 nappal megjelenik az Oktatási Hivatal statisztikája az azévi írásbeli dolgozatokról, amit a Sulinavigátor feldolgoz. Ekkor már összevethetők lesznek az aktuális adatok a megelőző évekével. Ugyanezt sokkal egyszerűbben is megoldhatjuk: megkérjük a ponthatárszámolót, hogy ekvivalenciapontokkal számoljon. Akkor azt a pontszámot fogja a program MINDEN EGYES évben számolni, amennyinek megfeleltethető az adott évben. Példa: a 2022-es 42 pont magyarból 2021-ben 39 pontot ér, 20-ban 37-et, 19-ben 40-et. Nem az a lényeges tehát, hány pontot szerez a gyermek, hanem az, hogy a többiekhez képest mennyit ér az a pontszám. Ezt segíti meghatározni az ekvivalenciapont. FONTOS Az aktuális felvételi évi eredményt csak akkor tudja a program JÓL átszámolni előző évi ekvivalenciapontokra, ha már ismert az aktuális évi országos átlag! Úgy érdemes beírni az iskolákat, hogy figyelünk arra: a biztos iskolának szánt intézménybe (ami a mentőháló arra az esetre, ha nem jól jönne ki a lépés) minden évben bőven elég legyen a gyermek pontszáma az ekvivalenciapontos számítással IS (és szóbeli nélkül is).

Hasznos linkek (nem csak) fővárosiaknak: Továbbtanulási Kisokos: https://palyavalasztas.fpsz.hu/tovabbtanulasi-kisokos Információk középiskola választásról, felvételiről: https://docs.google.com/presentation/d/1jwEAXpXZUfOd8zOOSEAjFNxo8_6KpyjB1DlOEC0LCxc/edit#slide=id.p Információk a középfokú szakképzésről nem csak szülőknek: https://docs.google.com/presentation/d/1j7dS3vZpiJ_sYeY8Q5tPLV4MsbCtHxXKg243sxylJhU/edit#slide=id.p Általános iskolásoknak és szüleiknek: https://palyavalasztas.fpsz.hu/szuloknek/ Egyéni tanácsadás: https://palyavalasztas.fpsz.hu/tanacsadas/

Nyolcadikosok esetében a kérdés nem merül fel, hiszen náluk az általános iskola részt vesz a felvételi folyamatban. A negyedikes és hatodikos diákok jelentkezését a szülő intézi, az általános iskola esetleges tájékoztatása is a szülő feladata. Dönthetünk úgy, hogy titokban tartjuk a felvételi folyamatot (amennyiben megvan a szükséges másolat az előző évi bizonyítványról, ez megoldható), azonban tudnunk kell, hogy a SIKERES felvételiről az általános iskolát a középfokú intézmény köteles tájékoztatni. Tehát legkésőbb a végleges felvételi jegyzék megjelenésekor az általános iskola is meg fogja tudni, ha egy diákot fölvettek egy gimnáziumba. Talán ez a legkésőbbi olyan időpont, amikor ildomos tájékoztatni az iskolát, megelőzve azt, hogy esetleg a gyermeket vonják kérdőre az iskolában a hír hallatán. (A tankönyvrendelések határideje április vége, ezért is fontos tudni az intézménynek, hány tanulóval számolhat).

Az, hogy hányan jelentkeznek egy iskolába, önmagában nem elég információ, hiszen mindenki több intézményt megjelöl a felvételi lapján. A diákok rangsorolják maguknak az iskolákat, a legkívánatosabbtól a legkevésbé kívánatosig, és a legelső olyan helyre jutnak majd be, ahova már elég a pontszámuk (ld. Sulinavigátor GYIK A felvételi algoritmus működése). Ahelyett, hogy a rendelkezésre álló létszámkeretet és a jelentkezők számát hasonlítanánk össze, vessünk egy pillantást inkább arra, hogy a jelentkezők rangsorolt ideiglenes listáján hányadik volt az utolsó, aki valóban be is jutott a kinézett tagozatra. Az Oktatási Hivatal most már azt is kereshetővé teszi sok évre visszamenőleg, hol milyen arányú a túljelentkezés, ld. GYIK Túljelentkezési adatok megtekintése. Példa: A iskola 30 fős osztályába és B iskola 30 fős osztályába is 450-450 diák jelentkezett. A túljelentkezés első ránézésre azonosnak tűnik (450:30=15): 15-szörös. Most nézzük meg a többi adatot is! Kikereshető (https://dari.oktatas.hu/kirlist.search/kifir oldalon), hogy az előző években jelentkezők közül hányadik volt a listán az utolsó, aki bekerült az osztályba. Azt találjuk, hogy a megelőző tanévben A iskolába a jelentkezők közül utolsónak a 45., B iskolába a jelentkezők közül utolsónak a 300. diákot vették föl. Tehát A iskolában csak 15 tanuló volt, aki végül másik intézményt rangsorolt előrébb és abba került be. B iskolában 270 diák preferált másik iskolát a felvételi jelentkezési lapján és került is be oda. Másképpen: A iskolában a 450 jelentkező közül 405 hiába próbálkozott, az első 45 jelentkező közt elkelt a 30 hely. B iskolában azonban 450 jelentkező közül "csak" 150-nek nem volt lehetősége bejutni, a 30 hely végül 300 tanuló közt lett elosztva (270-en mentek máshova). Hiába tűnt tehát első pillantásra úgy, hogy a két iskolába ugyanakkora a túljelentkezés, valójában A iskolába sokszorosan nehezebb bekerülni, mint B-be. Így általánosságban azt mondhatjuk, hogy nem abba az iskolába nehéz bekerülni, ahova nagyon sokan jelentkeznek, hanem abba, ahova az oda jelentkezők valóban akarnak is menni és az első hely(ek)re teszik. Ha barátságban vagyunk a számokkal, osszuk el a jelentkezők számát az utolsó bekerülő sorszámával. Ahol nagyobb szám jön ki, oda nehezebb bejutni (példánkban: 450:45=10, 450:300=1,5). Az, hogy az adott tanulónak milyen esélye van bekerülni, az a vitt és az írott pontszámain (és az esetleges szóbelin) túl attól függ, az ugyanoda jelentkezők hogy teljesítenek és mennyire rangsorolják előre a kinézett iskolát. A legjobb módja az esélyek növelésének a felvételire való lelkiismeretes felkészülés.

Az itt olvasható útmutatás a mérvadó (2023. szeptemberi állapot): https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/tajekoztato_felvetelizoknek/tajekoztato_kulfoldi Alapértelmezésben nincs könnyítés: a felvételi magyar nyelven zajlik, ugyanazok afeltételek érvényesek a külföldről jelentkezőkre is. A jelentkezést a szülő egyénileg intézi. Kezdjük el jó időben, hogy a tanulmányi eredmények honosításával ne legyen probléma. A kiszemelt intézmények vezetőivel mindenképpen egyeztetni kell minél korábban. A részletes útmutató jelenleg itt található: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_kulfoldi.pdf Kétség esetén érdemes az Oktatási Hivatalhoz fordulni. Telefonon is elérhetők és nagyon segítőkészek.

Az Oktatási Hivatal közzéteszi oldalán a túljelentkezési adatokat a 2013/14-es tanévtől kezdődően. Szűrhetünk településre, fenntartóra, iskolára, képzési formára. FONTOS: figyeljük meg főleg azt, hányan jelentkeztek első helyen az intézménybe, hány főt vettek föl közülük, és hányadik volt az ideiglenes listán az utolsó, aki bejutott. Ezeket minden egyes listázott iskola esetén megjeleníti a kereső. Nem attól lesz nehéz egy iskolába bekerülni, hogy sokan jelentkeznek oda, hanem attól, hogy aki jelentkezik, az mind nagyon oda szeretne menni, tehát meg is tesz minden a célja érdekében! Link: https://dari.oktatas.hu/kirlist.search/kifir Forrás: Oktatási Hivatal

A felvételi feladatsorok statisztikai és módszertani elemzései az alábbi linken olvashatók. Elsősorban szakemberek, elméleti kérdések iránt érdeklődők számára készült írások! https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kozepfoku_irasbeli_felveteli_meresmetodika? Forrás: Oktatási Hivatal

A kiadvány egy olyan összeállítás, – nyilvános webes felületekről, illetve szakirodalmakból kigyűjtött tartalmakkal - mely azzal a szándékkal készült, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek, tanulók nevelésében-oktatásában résztvevő pedagógusokat támogassa, munkájukat iránymutatással segítse, különös tekintettel az inkluzív körülmények között, integráltan nevelt, oktatott Sajátos Nevelési Igényű tanulókra. Továbbá megválaszolja a velük és értük folytatott tevékenységek során felmerülő legfontosabb kérdéseket. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Pecs/2022/SNI_informacios_fuzet_2022_februar.pdf Forrás: TUKERICSNÉ SCHVILINGER ANIKÓ GYÓGYPEDAGÓGUS, MESTERPEDAGÓGUS, SNI SZAKTANÁCSADÓ

Link: https://palyavalasztas.fpsz.hu/tanacsadas-orszagos-halozat/ oldalról, vagy közvetlenül: https://bit.ly/3zX5OVV Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

A TASZ anyaga sok kérdezz-felelek résszel az SNI státussal kapcsolatban. Link: https://tasz.hu/tudastar/sajatos-nevelesi-igenyu-gyerekek-szakertoi-bizottsagi-vizsgalata-es-intezmenyvalasztas-sni-statusszal/ Forrás: TASZ

A Pedagógiai Szakszolgálat értesül az iskolaváltásról, mikor a következő kötelező éves felülvizsgálatra kerül sor. Az SNI fogadása az iskola Pedagógiai programjától függ. Régebben volt olyan, hogy egy suli módosított a gyerek kedvéért. Lehet próbálkozni. De a tuti az, ha olyan sulit választunk, ahol ez nem gond. Ha a szülő úgy ítéli meg, hogy az SNI státusz több hátránnyal jár a gyerekére nézve, mint előnnyel – és itt az iskolaválasztáson kívül a kedvezményeket és a fejlesztési lehetőségeket is mérlegelni kell – akkor ezt jelezheti a Pedagógiai Szakszolgálatnál. Ha a felülvizsgálatot végző szakember is úgy ítéli meg, hogy a gyerek javát az szolgálja, ha lekerül róla az SNI minősítés, akkor az újabb határozatban kimondhatja, hogy a gyerek nem sajátos nevelési igényű, „leveszik róla az SNI-t”. Ennek eldöntése azonban a Szakszolgálat egyedi mérlegelésén múlik, és nem a szülő kívánságán! Tudni kell viszont, hogy ez a döntés a meglévő kedvezményektől (plusz idő, felmentés, stb.) is megfoszthatja a gyereket, a rendszer túlterheltsége miatt pedig a folyamat hosszú időbe is telhet (hónapokba). Ha valaki az SNI státusz „időzítésével” szeretne előnyt szerezni a gyerekének, akkor nagyon körültekintően kell eljárnia, mert bármilyen csúszás esetén rosszul járhat. Ld. Sulinavigátor GYIK SNI-s a gyermekem. Mire kell figyelnünk az iskolaválasztás során?

Nem minden intézmény fogad SNI gyermekeket, és az SNI gyermekeket fogadó intézmények is általában bizonyos típusú SNI tanulókat tudnak csak ellátni. Az iskolák felvételi tájékoztatójában ki kell térni erre, és az Alapító okiratban is szerepelnie kell a pontos feltételeknek. Ha bármi kétségünk van, érdeklődjünk az adott intézmény vezetőjénél írásban vagy akár személyesen. A Sulinavigátor Pontszámoló keresője nem hivatalos forrás, csak orientációs, a kinézett iskolákkal való egyeztetést nem váltja ki! Csak olyan iskolába érdemes jelentkeznünk, ahol valóban megkapja a megfelelő ellátást a gyermekünk. Fontos: amennyiben a kiszemelt intézményekben várható szóbeli megmérettetés is, és erre vonatkozólag is vannak a szakértői papírban könnyítések, feltétlenül egyeztessünk erről az iskolákkal, amikbe szeretnénk majd beadni a jelentkezést! Az iskolának, szóbeli bizottságnak erre is fel kell készülnie. Az SNI tanulót fogadó iskolákról az OH oldalán is lehet tájékozódni a felvételi időszak lezárultáig (október végén nyílik a link): https://kifir2.kir.hu/TTJegyzekKereso/ A Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó 2023/24-es füzete: https://palyavalasztas.fpsz.hu/sni-tanulokat-fogado-kozepiskolak/ Autizmusban érintetteknek támpont lehet ez a kereső: https://auti.hu/oktatas/ovoda-iskola-kereso

A jelenlegi jogszabályok alapján minden intézménynek fogadnia kell a BTMN-es tanulókat. Az írásbeli vizsga helyszínét azonban mindenképpen úgy válasszuk meg, hogy előre egyeztetünk a kinézett iskolával, hogy a gyermekünk az őt esetleg megillető könnyítéseket megkapja. Ha nincsen számszerűleg előírva az adható plusz idő, érdemes több intézményt is megkérdezni erről, mert ilyen esetben az időtartam az intézményvezető döntésétől függ. Az sem mindegy, hogy a plusz időt kapó diákok elkülönítve írják-e a felvételi dolgozatot (így nem zavarják őket azok, akik 45 perc után fölállnak, kimennek), és hogyan kapják meg a két dolgozat közti 15 perces pihenőt. Amennyiben bizonyos vizsgarészek értékelésének beszámítása alól mentessége van (arányosított pontszámítás), ezt is egyeztetnünk kell azokkal az intézményekkel, amelyekbe be szeretnénk adni a jelentkezési lapot. Fontos: amennyiben a kiszemelt intézményekben várható szóbeli megmérettetés is, és erre vonatkozólag is vannak a szakértői papírban könnyítések, feltétlenül egyeztessünk erről az iskolákkal, amikbe szeretnénk majd beadni a jelentkezést! Az iskolának, szóbeli bizottságnak erre is fel kell készülnie.

A központi írásbeli vizsga helyszínét nagy körültekintéssel válasszuk ki, hogy gyermekünk megkapja a szakértői véleményben leírt, őt megillető könnyítéseket a vizsgán (amennyiben késne a szakértői vélemény, ld. lejjebb erről van külön pont!). Ha nincsen számszerűleg előírva az adható plusz idő, érdemes több intézményt is megkérdezni erről, mert az időtartam hossza az intézményvezető döntésétől függ. Az sem mindegy, hogy a plusz időt kapó diákok elkülönítve írják-e a felvételi dolgozatot (így nem zavarják őket azok, akik 45 perc után fölállnak, kimennek), és hogyan kapják meg a két dolgozat közti 15 perces pihenőt. Amennyiben bizonyos vizsgarészek értékelésének beszámítása alól mentessége van (arányosított pontszámítás), ezt is egyeztetnünk kell azokkal az intézményekkel, amelyekbe be szeretnénk adni a jelentkezési lapot. Egyes intézmények ezt nagyon világosan közzé is teszik, ilyen jó gyakorlat a Nyíregyházi Arany János Gimnázium felvételi tájékoztatója (a 2023/24-es tájékoztatója részletes leírással: http://nyharany.hu/uj/palyavalasztas/tanulmanyiteruletek2023.pdf ). Az Oktatási Hivatal keresőjét ld. lejjebb.

A vizsgahelyszín kiválasztásakor mindenképpen egyeztetni kell a kinézett intézménnyel. A segédeszközt - legalábbis ha laptopról van szó - ők szokták biztosítani. Ugyanakkor, mivel a felvételi dolgozat jelenleg nem írható meg teljesen digitálisan (aláhúzás, karikázás nehézkes lehet), a tapasztalat az, hogy leginkább a fogalmazás megírására szokták használatba venni.

Link: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/7._KIFIR_kulonleges_banasmodot_igenylo_tanulok.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

Link: https://kifir2.kir.hu/TTJegyzekKereso/ A kereső korlátozott ideig elérhető, a 2023/24-es tanévben történő felvételi időszak lezárultáig. FONTOS: A kereső nem mindig teljesen aktuális, nincs minden módosítás azonnal átvezetve. Ezért érdemes minden egyes kiszemelt iskola Alapító okiratát megnézni - az iskolai honlapokon szerepelniük kell. Az iskolai dokumentumokat az intézménykereső is kiadja, ha az adott iskola oldalára rámegyünk és lejjebb görgetünk: https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso. A fővárosban ez a kereső is segíthet (Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó): https://palyavalasztas.fpsz.hu/sni-tanulokat-fogado-kozepiskolak/ A Sulinavigátor Pontszámoló keresője nem hivatalos forrás, csak orientációs, a kinézett iskolákkal való egyeztetést nem váltja ki! Forrás: Oktatási Hivatal

Az írásbelire mindenképpen jelentkezni kell a határidőig, és a kinézett intézményben le kell adni minden, rendelkezésre álló dokumentumot. DE! A tanulót nem érheti hátrány azért, mert a Szakértői Bizottság szakvéleményét a jelentkezési határidő után kapja kézhez a szülő. Jelezni kell az intézmény felé, hogy a legfrissebb (felül)vizsgálat írásos eredményét még nem tudja leadni, de számítsanak rá. A szülőnek joga és kötelessége a határidő után beérkezett szakértői véleményt haladéktalanul eljuttatni az intézménybe, ahol az írásbeli vizsgát írni fogja a gyermeke, és az intézmény köteles az abban foglaltakat figyelembe venni. Javasoljuk a várható késedelemről írásban - hogy nyoma legyen - és szóban is tájékoztatni a középfokú intézményt. A dokumentumot is érdemes írásban (szkennelve, e-mailben, vagy ajánlott levélben) is eljuttatni hozzájuk a személyes megkeresés mellett. Így biztosan nem éri hátrány a diákot.

Általánosságban javasolt mindkét központi felvételi feladatsor megírása, mert ez nagyobb mozgásteret biztosíthat a tanulónak a felvételi folyamat során (ld. alább). Az adott feladatsor FIGYELEMBE VÉTELÉTŐL mindig a megcélzott intézmény tekinthet el, azonban ezt is ELŐRE egyeztetni kell velük, még a központi írásbeli vizsgára való jelentkezés ELŐTT (azaz novemberben!). Ez az érintett tanuló/szülő érdeke és kötelessége, nem az intézményé. Előfordulhat ugyanis, hogy a kiszemelt intézmény előírja a központi felvételit, és az intézményvezető kompetenciája eldönteni, hogy a tantárgyi mentességgel rendelkező tanulót az adott tantárgy HELYETT hogyan tudják értékelni. Erről a diáknak/törvényes képviselőjének minden kiszemelt iskolával külön-külön kell egyeztetnie. Elképzelhető, hogy intézményenként más-más döntés születik majd. A felvételi jelentkezési lap beadásakor (februárban) a diák intézményenként külön-külön is eldöntheti, hogy a központi írásbeli vizsga eredménye alapján, vagy a különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó helyi, speciális értékelési szabályok szerint kéri jelentkezésének elbírálását, ezt azonban minden esetben egyenként egyeztetni is kell a szülőnek az intézményekkel. FONTOS: A vizsgahelyszínt biztosító iskola mint vizsgaszervező helyszín nem adhat felmentést a dolgozat megírása alól. Ők a szakértői véleményben foglalt vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kéréseket tudják figyelembe venni (ezeket a vizsgahelyszínre való jelentkezéskor kell megadni a kérelemhez csatolva a szakértői véleményt). Részletesebben itt: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_kulonleges_banasmodot_igenylo_tanulok.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

Ha a diáknak bizonyos feladattípusok értékelése alól felmentési lehetősége van, akkor a szülő eldöntheti még az írásbelire való jelentkezés során, hogy kéri-e számára ezt a kedvezményt, vagy sem. Ha NEM kéri, akkor ezeket a feladattípusokat is pontozni fogják ÉS a pontokat az összpontszámban is rögzítik. Utólag nem kérhető, hogy ezeket a részeket ne vegyék figyelembe. Ha a szülő az írásbelire való jelentkezés során kéri az értékelés alóli felmentést, akkor a szóban forgó feladattípusokat ugyan javítja az értékelő tanár, de nem fogja pontozni (akkor sem, ha jó a válasz!), és a diák elérhető összpontszáma is csökkenni fog emiatt. Tehát, míg egy felmentéssel nem rendelkező gyermek összesen maximálisan 50 pontot tud szerezni egy feladatsor hibátlan megoldásával, addig egy bizonyos feladattípusok értékelése alól felmentett diák 50-x pontot szerezhet összesen (itt x pont az, amit a nem értékelt feladattokra lehetett volna kapni). Ha például a helyesírás értékelése alól van felmentve, akkor sem a helyesírást ellenőrző feladatokat nem pontozzák, se nem kap pontot a fogalmazás helyesírására (azaz a fogalmazás a maximum 10 pont helyett nála maximum 8 pontos lehet). Az értékelő lapon a nem pontozott részeket F-fel jelölik (felmentve), és az összpontszám pedig úgy néz ki, hogy elért pontszám/(50-x). Amennyiben például az anyanyelvi feladatsorban összesen 8 pontot lehetett kapni a helyesírásra, akkor az abból felmentett gyermek maximális összpontszáma 42 lesz. A jogszabály NEM rögzíti, hogy az egyes intézmények milyen módon kell, hogy értékeljék azt a diákot, aki felmentés miatt kevesebb összpontszámot ér el. Ugyanakkor előírás, hogy a diákot nem érheti hátrány amiatt, hogy az összpontszáma kevesebb. Éppen ezért ezt az előre várható tényt egyeztetni kell a megcélzott iskolákkal, lehetőleg már az írásbelire való jelentkezés előtt. Érdemes előre egyeztetni, hogyan fogják megoldani, hogy a diák a teljes vizsgasort megoldókkal szemben ne kerüljön hátrányba. A legegyszerűbb módszer az arányosítás (de nem feltétlenül ezt fogja alkalmazni minden iskola). Ha a diák - maradva a fenti példánál - 50 pont helyett maximum 42-őt kaphat az anyanyelvi teszten, és szerez 32 pontot az írásbelin, akkor a 32/42 pont azt jelenti, hogy a lehetséges maximális pontok 76,2%-át szerezte meg. Az intézmény dönthet úgy, hogy kiszámolja, mennyi a teljes teszt maximális pontszámának, azaz 50-nek a 76%-a. Ez esetünkben 38,01 pont. Így a diákot egy ilyen arányosítást követően nem 32, hanem 38 pontos magyarral fogja rangsorba állítani. Míg nem tudjuk meg, az adott intézmény hány pontot számol el gyermekünknek, próbaképp, átmenetileg ezt a matematikailag arányosított számot (szerzett pont osztva maximálisan szerezhető ponttal, szorozva 50-nel) írhatjuk be a pontszámolóba. Hogy az intézmény figyelmét semmiképpen ne kerülje el az, hogy gyermekünk megszerezhető maximális pontja nem 50, emeljük ki a beadott értékelőlap-másolaton ezt a számot színes sorkiemelővel. Összegezve: minden egyes esetben a konkrét intézménnyel kell egyeztetni a szülőnek a felmentéssel rendelkező gyermek pontszámításáról. Kövessük fokozott figyelemmel, hogy az előre egyeztetett számítást alkalmazza-e a megcélzott iskola. Azonnal jelezzük, ha valami nem világos, ha valamit szerintünk tévesen alkalmaztak. Forrás: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_kulonleges_banasmodot_igenylo_tanulok.pdf

Link: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kozponti_feladatsorok/adaptalt_feladatsorok Forrás: Oktatási Hivatal

A jogszabály előírja, hogy a kezdés és a befejezés időpontját rögzíteni kell az értékelő lapon. Az is látszik, hogy más az elérhető összpontszám, illetve szerepelni kell az igénybe vett könnyítéseknek is (segédeszköz). Forrás: Oktatási Hivatal

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kozponti_feladatsorok Forrás: www.oktatas.hu/

www.tanulotarsadalom.hu

Feladatok: https://drive.google.com/file/d/1ZjesDpImCjt3eI2u06PEHXHlpuF_-4Oc/view?usp=sharing Megoldások: https://drive.google.com/file/d/1gC2AIcNQW-ZtEyqOFtQrd0Qk67BKnEkP/view?usp=sharing Forrás: Barócsi Erzsébet

Feladatok: https://drive.google.com/file/d/1isWbVATVMLi7p9XrjMQH7vSTrPvXTLHr/view?usp=sharing Megoldások: https://drive.google.com/file/d/1Zbdga5Qrjv36jzUj4F-olJNyQpT066lt/view?usp=sharing Forrás: Barócsi Erzsébet

Feladatok: https://drive.google.com/file/d/1mUAPZ8nfIkyQ4iNWtZaivYnNfmtJRw78/view?usp=sharing Megoldások: https://drive.google.com/file/d/1_TLppCaKNI3J47EvMDVFINgwnX52uFHs/view?usp=sharing Forrás: Barócsi Erzsébet

https://matematica.hu/matematika/felveteli_negyedikeseknek Forrás: Vántus András

https://matematica.hu/anyanyelv/felveteli_negyedikeseknek Forrás: Vántus András

https://matematica.hu/matematika/felveteli_hatodikosoknak Forrás: Vántus András

https://matematica.hu/anyanyelv/felveteli_hatodikosoknak Forrás: Vántus András

https://matematica.hu/matematika/felveteli_nyolcadikosoknak Forrás: Vántus András

https://matematica.hu/anyanyelv/felveteli_nyolcadikosoknak Forrás: Vántus András

https://matematica.hu/cimkek/szakszotar Forrás: Vántus András

A Budapesti Általános Iskolák matematikaversenyének sok éves feladatgyűjteménye, 5.-től 8. osztályig, 2-2 fordulóval, a megoldás menetét tömören elmagyarázó megoldókulccsal. A feladatsorok gyakorlásra való felhasználását javasoljuk az ország bármely részén élő, érdeklődő diák számára. A felvételi nehezebb feladataihoz hasonló, gondolkodtatós, de nem túl nehéz feladványok azoknak valók, akik a sima feladatsorokat már szinte hibátlanul megoldják szintidő alatt és további kihívásokat keresnek. Elegendő hozzá az adott évfolyamos matematikaanyag ismerete, annak kreatív alkalmazása. https://matek.fazekas.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=41&Itemid=261 Forrás: A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium matematika munkaközössége

Link: https://kisiskola.hu/wp-content/uploads/2021/04/sikeres-matematika-felvetelit-elokeszito-feladatsor.pdf

link: https://hu.khanacademy.org/

link: https://www.edubase.net/promotion/felveteli

A középiskolai felvételi nem egy egyszerű iskolai témazáró dolgozat. 2x45 perc alatt kell két főtantárgyból egy-egy olyan feladatsort megírni, amiben sok, egyre nehezedő, gondolkodtató feladatot kell megoldani több tanév anyagából, komoly téttel. Nagyon ritka a hibátlan dolgozat, ne várjuk el senkitől ezt a teljesítményt. A felvételin az időnyomás (sok feladatot kell rövid idő alatt megoldani) a legnagyobb teher, erre tudatosan készülni kell. Az esetleges elmaradások pótlásához, a tananyag leülepedéséhez is időre van szükség, ezért minél korábban, már a felvételit megelőző júliusban érdemes elkezdeni a rendszeres készülést (nyolcadikos esetén hetedik tanév vége után, július elején). Fontos a gyakorlás során a sikerélmény és a lehetőség szerinti gyors visszajelzés (kitöltött feladatsorok azonnali vagy aznapi javítása és elemzése). Ha olyan iskola a cél, ami központi felvételi vizsgát ír elő, egyensúlyozni kell az utolsó félévben: több pontot lehet szerezni egy jól megírt írásbelivel, mint ami megnyerhető egy osztályzatnyi javítással (különösen, ha az nem is “pontvivő” - ld. GYIK Hogyan határozzák meg az iskolák a felvételi pontokat?). Forrás: Vántus András szíves közlése alapján

A kezdettől fogva előre tervezetten, időre, a felvételi helyzetet utánozva gyakoroljon a tanuló: szombatonként, felöltözve, szinte üres asztalnál ülve, telefon nélkül. (2 toll, víz, nasi igen, telefon nem lehet rajta). 10:00-kor kezdje a magyarral, utána kövesse 15 perces szünettel a matek. A fedlapot is töltse ki (név), tollal dolgozzon, lehet némi háttérzaj (nyitott ablak, de nem rádió vagy zene). A 15 perces szünet alatt álljon fel, menjen ki. A dolgozatok megírása után lehetőleg azonnal javítsuk ki a kulcs szerint a feladatlapokat a tanulóval együtt. Minden dolgozat eredményét írjuk fel. Nagyon hasznos, ha a tanuló részt vesz a javításban: a nyolcadikosok már képesek önállóan is javítani a munkájukat, a kicsiknek kell a segítség. A javítókulcsot ismerje meg és használja a diák, mert sokat lehet tanulni a levezetésekből, megoldási sémákból. Cél a nagyjából 1 perc 1 pont. A kevés pontot érő feladatoknál nem szabad hosszan időzni. Mivel a feladatlapon nincs semmilyen utalás a pontozásra, így emiatt is fontos tisztában lenni az előző évek megoldókulcsaival, a pontozási "szokásokkal". Így meg tudjuk becsülni, melyek a "kevés pontot érő" feladatok. Van - különösen magyarból -, hogy egyes megoldások csak részpontokat érnek (pl. 8 jó megoldás 3 pont, 6-7 jó 2 pont, 5-4 jó 1 pont, 3 vagy kevesebb 0 pont), vagy csak hibátlan megoldásra jár a pont, hiába áll több részkérdésből a feladat. Igaz-hamis feladatok: ne hagyja üresen - ha nem tudja, tippeljen (magyar és matek is). Ha a feladat nem kér indoklást, próbálkozással is megoldhatja. Nagyon fontos a javítás során felfedezett hiányosságokat a következő gyakorlásra pótolni, erre feltétlenül tervezzünk be időt! Jegyezzük meg a típusfeladatokat, a javítókulcsban visszatérő kifejezéseket (különösen magyar szövegértésnél lényeges). A már egyszer megoldott feladatsorokat 2-3 hét múlva újra érdemes kitölteni, előbb nem. + hasznos a vizsgaszituációhoz szokni: fellépések, versenyek. A legjobb az éles vizsga előtt kettő évvel tét nélkül elmenni felvételizni (legalább az írásbelire) - ez természetesen csak a hatodikban vagy nyolcadikban felvételizők számára lehetőség Forrás: Vántus András szíves közlése alapján

Tanító gyakorlás: két tollal, egy kékkel és egy feketével készüljünk. A diák kezdje a magyar tesztlap kitöltését, majd 45 perc után tegye le azonnal a kék tollat. Ha még maradt kitöltetlen rész, fekete tollal még 10 percet dolgozhat. 15 perc szünet után ugyanígy folytassa a matematika feladatlappal (kék toll, és ha szükséges, még maximum 10 perc fekete). Így már az első pillanattól kezdve lesz sikerélménye: látja, hogy mennyire jut 45 perc alatt, és azt is, hogy még tudna többet is (a fekete toll 10 perce). Idővel egyre gyorsabb lesz majd, és lassan nem lesz szüksége a plusz 10 percre. A dolgozatot követő - lehetőleg azonnali - javítás során külön jegyezzük fel a 45 perc alatt kék tollal, és a maximum 10 perc alatt fekete tollal szerzett pontokat (az is írjuk fel, hány plusz percet használt fel a 10-ből). Ez a módszer is segít látni a diáknak a javulást a tempójában is. Ne keseredjen el az esetleges visszaeséstől, a teljesítmény hullámzása természetes, a feladatsorok nehézsége is eltérő. Vizsgaszimuláció: a tanító gyakorláshoz hasonló, de itt nincs plusz idő, csak a kék tollal dolgozik a tanuló: 45 perc magyar - 15 perc szünet - 45 perc matematika. A javítás után a pontszámot összevethetjük az azonos tanévi feladatsort megírók teljesítményével, ld. Sulinavigátor Gyermekem a felvételin ennyi és ennyi pontszámot ért el. Mire lesz ez elég? Forrás: Vántus András szíves közlése alapján

A kreatív, illetve szókincset vizsgáló feladatoknál (szóalkotás, közmondások) ne töltsön sok időt a tanuló: ha nem ugrik be azonnal egy-egy szó vagy alak, lépjen tovább, át kell ugrani a kérdést. Ha marad idő, a legvégén visszatérhet. Szövegértés: először a kérdéseket olvassa el, hiszen a válaszokra jár a pont. A kétszeri elolvasás túl sok időt vesz el. A kitöltendő résznél hosszú, akár teljes mondatban válaszoljon a diák, a pontot érő kulcsszavak így jó eséllyel bele lesznek fűzve a mondatba. Figyelem: lehet, hogy egy-egy kérdésre a szöveg több részéből tudjuk csak összeszedni a választ, illetve vannak beugratós kérdések, amikor a szövegben több helyen is hasonló téma kerül szóba! Ne feledjük: igaz-hamisnál érdemes tippelni, ha nincs meg a biztos válasz. Fogalmazás: nagyon figyeljen a feladat leírására, a javítókulcs a hibát bünteti! Forrás: Vántus András szíves közlése alapján

Évfolyamonként eltérőek a kritériumok! Fontos szempontok: ELLENŐRIZENDŐ minden feladatsornál a pontos instrukció, az alábbiak az eddigi tapasztalatokat tükrözik, az adott évben mindig lehet változtatás! o először mindig fejben gondolja át a diák, hogy mit fog majd leírni. Akár pár szavas vázlatot is készíthet (külön lapra); o legyen meg a minimális mondatszám (6-8, 8-10, ill. 10-12), de ne sokkal több (hosszabb szövegben több a hibázási lehetőség); o a negyedikeseknél szokott kelleni cím, és bizonyos szavak használatát kérik; o hatodikosoknál, hacsak nem kérik, cím nem kell; egy történetet kell logikusan folytatni párbeszéd nélkül; o nyolcadikosoknál cím általában nem kell (de ha mégis kérnek, írjunk), a feladat általában érvelő fogalmazást írni egy adott témában megadott számú érvvel (ellenérvvel), valamint a saját álláspontot kifejteni; o mondathossz: ökölszabály: egy sor - egy mondat. Rövid mondatok is megfelelők, ha biztosra akar menni a diák, a mondatkígyókat kerülni kell. Aki tőmondatokat szokott írni, gyakoroljon mondatbővítést jelzőkkel, határozókkal: milyen, hol, mikor, hogyan, mivel; o a hármas tagolás legyen arányos (bevezetés - ez hatodikban adott szokott lenni, maximum ki kell egészíteni -, tárgyalás, befejezés); o külalak: legyen egyértelműen olvasható - tilos a két pötty helyett egy áthúzással ékezetet tenni! -, a margón kívül ne menjen; ideális javítás: egy határozott vonallal áthúzni, esetleg még zárójelbe is tenni a javított szót; o stílus: hétköznapi szókinccsel dolgozzon, a szlenges/diáknyelvi fordulatokat mellőzze; érvelő fogalmazásnál inkább kerülje a második személy használatát (te/ti alakot); o helyesírás: csak olyan szót írjon le a gyermek, aminek a helyesírásában biztos - a saját nevén kívül kerülje a tulajdonneveket (sok csapdát rejtenek). Az elválasztást is kerülje, akinek bizonytalan a helyesírása: ha látszik, hogy nem fér ki egy szó a margóig, inkább szándékosan rontson és húzzon át egy szót a sor végén (majd a következő sorban írja le kijavítva); o tartalmi tanácsok: a fogalmazásban nem kell igazat mondani. Ha kevés a mondatszám, bevethető a képzelt barát. Pl. Nagyon szeretek kirándulni menni. A barátom szívesen jön velem. Máris két mondatunk van. Érvelő fogalmazásnál mindig bevethető 3 (4) szempont: egészség, pénz, idő, esetleg személyes ízlés. Pl.: a kerékpározás egészséges a mozgás miatt, de hidegben könnyű megfázni. Olcsóbb, mint az autó, de télen nem komfortos. Csúcsforgalomban gyorsabb a többi eszköznél, de hosszabb távokra és csomagokkal nem alkalmas. Jobban szeretek biciklizni, mert nem vagyok bezárva egy járműbe, de ha esik, akkor bőrig ázom. Forrás: Vántus András szíves közlése alapján

Fontos, hogy el tudjon indulni a diák. Szöges feladatnál, ha nem tudja, hogyan kezdjen neki, becsülje meg az egyik szöget, vagy szögmérővel mérje le, vagy tippeljen, és azzal számoljon tovább helyesen. Prímszámos feladatnál ugyanez - ha nem tudja biztosan a jó számot, akkor egy tetszőleges prímszámmal induljon el és utána azzal számoljon. Ha rossz adattal, de jó gondolatmenettel számol tovább, csak egy pontot veszít; Ha az összes megoldást kérik (tipikusan a 3. feladat) , akkor csak azt írja le, amiben biztos, ne tippeljen, ilyeneknél ugyanis a hibás megoldásért levonás jár; Ne feledjük: ha nem kell indoklás, próbálkozással is meg lehet oldani a feladatot; Igaz-hamisnál, ha nem is tudjuk a jó megoldást, tippelni kell. Forrás: Vántus András szíves közlése alapján

Közösen, még előző este készítsük elő a vizsga napján szükséges dokumentumokat, író- és egyéb, használható eszközöket, órát, legyen feltöltve a diák telefonja (amit majd érkezéskor kapcsoljunk is ki azonnal és hagyjuk a táskában, ne vegyük elő). Induljunk és érkezzünk időben, a beléptetés, adatok ellenőrzése lassú lehet. Ne kelljen emiatt is izgulnia a diáknak. (Érdemes kipróbálni az útvonalat, számolni esetleges dugóval). Sok helyen csak a kapuig engedik a szülőket, erre készítsük föl a tanulót. Biztassuk, hogy kérdezze meg, hol a mosdó az épületben, akár el is mehet a vizsga előtt is. A teremben figyeljen és kövesse a felügyelő tanár útmutatását. Akkor kezdjen írni, mikor engedélyt kapott. A tollat akkor tegye le, amikor felszólítják rá, ne előbb. Egy szám leírása, egy írásjel kitétele még bele szokott férni. A magyar feladatsor után már ne gondoljon arra, mit kellett volna ott írnia, “törölje ki” az agyából. Kapcsoljon ki, kell a koncentráció negyedóra múlva a matematikához. Menjen mosdóba, ha szükséges, egyen, igyon. Forrás: Vántus András szíves közlése alapján

Ideális esetben az iskolában a diák elsajátítja a megfelelő tudásanyagot, készségeket, így, ha külön készülni akar, elég a felvételit megelőző ősszel nekiállnia (akár külső segítség nélkül). Azonban az ideális feltételek hiánya, illetve egyéni ambíciók miatt egyre többen már a felvételit megelőző tavaszi félévben elkezdenek készülni magántanár, illetve tanfolyamok segítségével; sőt akár előbb is. Extrém esetben folyamatosan külső pedagógus segíti a diák munkáját az általános iskola mellett. Ne feledjük azonban, hogy az iskola melletti huzamos ideig tartó készülés megterhelő (nemcsak a pénztárcának, hanem a gyereknek is), és nem biztos, hogy azzal teszünk jót gyermekünknek, ha végül olyan helyre fog bejutni a különórákba fektetett idő és energia segítségével, ahol szintén csak külön támogatással bírja majd a tempót. Szintén lényeges, hogy az érintett tanuló is motivált legyen a felvételire való készüléshez, ez ne a szülő "projektje" legyen. Ha találunk olyan célt, intézményt, amibe való bekerülést a diák is ambicionálja, az neki is szárnyakat adhat. Tehát, hogy ne elvesztegetett idő és pénz legyen a felkészülésre fordított összeg és sok-sok óra, először a gyermek kedvét ébresszük fel.

Időben kezdd el tanulmányozni és gyakorolni a korábbi évek felvételi feladatsorait, amit a megoldásokkal együtt letölthető formában megtalálsz itt: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kozponti_feladatsorok A korábbi évek felvételi dolgozatainak összehasonlító elemzését megtalálod ezen honlap Írásbeli statisztikák aloldalán: https://sulinavigator.hu/irasbelik.php Oldalunkon a GYIK Hasznos források, segédletek (nonprofit) rovatában olvasható több ingyenes lehetőség is a gyakorlásra (linkek), az Önállóan készülök a központira - bevált tippek és trükkök rovat pedig önállóan készülő diákoknak és szüleiknek adnak hasznos ötleteket.

A központi írásbeli felvételi vizsga nagymértékben különbözik a megszokott iskolai dolgozatoktól: 2x45 perc alatt, csupán 15 perces szünettel, 10-10, több részfeladatból álló feladatsort kell megoldaniuk a gyerekeknek elsőként magyar nyelvből majd matematikából. Ez a szokásos dolgozatoktól eltérően egy versenyvizsga, ökölszabály szerint nem ismételhető, csak egy vagy két pótnap áll rendelkezésre betegség esetére. A tesztet úgy állítják össze, hogy az "átlagdiák" 50%-ban tudja helyesen megoldani, azaz 50/100 pontot érjen el. A vizsga hibátlan teljesítése csak a vizsgázók 0-2%-nak sikerül. Mikor NEM fontos a felvételire való felkészüléssel foglalkozni? a) nem szükséges/cél iskolát váltani, VAGY b) iskolaváltásra készül a gyermek, de a kiszemelt intézmény(ek)ben nem veszik figyelembe a központi felvételi eredményét és biztos a bejutás ÉS c) egy esetleges rossz eredmény a gyerek önbizalmát nem tépázza meg hosszú távon Ha bármi okból fontos az, hogy gyermekünk önmaga számára (is) elég jó eredményt érjen el, akkor érdemes átgondolnunk, hogyan készüljön a felvételi vizsgára (önállóan, családi vagy külső segítséggel). A felvételi felkészítő foglalkozás ennek egyik lehetséges módja.

Ha gyermekünket szeretnénk segíteni a felvételire való készülésben, anyagi, időbéli és egyéb körülményeinktől függően többféle választásunk van. Ha úgy látjuk, hogy önállóan nem tudna megfelelően felkészülni, és a családon belül sem tudjuk ezt megoldani, fordulhatunk szakemberhez. a) végzős diák esetén a saját általános iskola szervezhet ingyenes tanfolyamot - előnye az ingyenesség, a közelség és az ismert tanárok, ám gyakran megelégszenek az előző évek feladatsorainak átbeszélésével, és ilyenkor nem kerül sor rendszerezésre, hiánypótlásra b) magántanár - egyénre szabott, rugalmas, de drága c) páros/kiscsoportos felkészítő - lehet adott tanmenete, viszonylag sok figyelem juthat egy diákra d) nagyobb csoportos felkészítő - jellemzően van konkrét tanmenet, akár saját kiadvány is, de kevés egyénre szabott figyelmet ad. e) online, előre összeállított kurzusok, akár tesztekkel, online konzultációs lehetőséggel Néhány középiskola szervez saját felkészítő tanfolyamot helyenként tehetséggondozó foglalkozás néven. Ide jelentkezhetnek olyan leendő felvételizők, akiknek ez a középiskola az "álomiskola", de mások is. Van rá példa, hogy ezeken a foglalkozásokon elért jó eredményt beszámítják a szóbeli pontok közé. "25 pont beszámításra kerül a házi felkészítő versenyen nyújtott 80% feletti összteljesítmény esetén." (Arany, Berettyóújfalu)

Sok középiskola indít előkészítőt reménybeli leendő diákjainak, nemritkán tehetséggondozó foglalkozás néven. Információk: a nyár legvégén, az őszi félév legelején az intézmények honlapján, közösségi oldalain. A nagyon keresett előkészítők pár napon belül be is telnek! Időtartam: egy - őszi - félév, szabott napokon Helyszín: maga az intézmény Tanárok: jellemzően az iskola pedagógusai Forma: jellemzően lehetőség szerint személyes Pótlás, hiányzás: a tanár miatt elmaradt órát minden esetben pótolják, más napon/online/plusz héten. A diák hiányzása esetén a pótlás intézményfüggő (pl. ugyanazon a héten másik napon tartott másik csoportba be lehet csatlakozni), nem mindig megoldott. Ár: változó, de mivel nagycsoportos foglalkozásról van szó, nem nagyon magas Célcsoport: elsősorban az oda vagy vele azonos színvonalú intézménybe igyekvő tanulók Egyéb jellemzők: Ezek az iskolai tanfolyamok a célcsoportuk miatt jellemzően annyi meglévő alaptudást feltételeznek, amennyivel alapos felkészülés után van esély megugrani azt a bizonyos lécet, ami a bejutáshoz kelleni szokott. Nem alkalmasak komolyabb elmaradások bepótlására, inkább a meglévő tudást rendszerezik és rutint adnak. Jó alkalom kicsit ismerkedni az intézménnyel: ha ott írja a gyermek a felvételit, adhat némi biztonságérzetet. Esetleg reménybeli leendő osztálytársakat is meg lehet ismerni. Egyes intézmények saját kiadvánnyal vagy tananyaggal rendelkeznek, illetve nyújthatnak kiscsoportos szóbeli felvételi felkészítőt is februárban. FONTOS: az intézményben tartott felvételi felkészítőn való részvétel nem feltétele a bejutásnak, önmagában nem ad extra előnyt a többi pályázóval szemben. Ugyanakkor vannak iskolák, ahol tartanak tanulmányi versenyt a felvételi tárgyakból. Az ezen elért jó eredmény az adott intézmény felvételi tájékoztatójában foglaltak szerint akár járhat is előnnyel. Az említett versenyeken való részvételnek esetlegesen lehet előfeltétele az iskola által tartott felkészítőn való részvétel (minden egyes esetben alaposan el kell olvasnunk a felvételi tájékoztatókat).

Információk: szórólapok, internetes oldalak (közösségi oldalak, hirdetés, saját honlap) Időtartam: jellemzően őszi féléves, de vannak tavaszi, illetve nyári intenzív kurzusok is Helyszín: lehet saját vagy bérelt terem, illetve online Tanárok: pedagógus vagy pszichológus végzettség, jellemzően szaktanárok Forma: személyes vagy online, esetleg vegyes Pótlás, hiányzás: a tanár miatt elmaradt órát minden esetben pótolják, más napon/online/plusz héten. A lemondás szabályai beiratkozáskor ismertek, ennek megfelelően alakulnak a pótlási lehetőségek. Nagycsoportos képzés esetén esetleg más helyszínen/időpontban kaphat a diák lehetőséget. Kiscsoport vagy egyéni foglalkozásoknál nagyobb rugalmasság jellemző (ha időben szólunk, a szerződési feltételeknek megfelelően). Ár: nagyon változó, létszámfüggő Célcsoport: adott korosztály felvételizői Egyéb jellemzők: Sok felkészítő ajánl hosszabb távú felkészülést, támogatást a diákoknak. A többség a vizsga előtti félévben ajánlja a készülés megkezdését, esetleg nyári intenzív tanfolyamot javasol. Van, ahol elköteleződés nélkül is kérhetünk ingyenes szintfelmérést. Néhány vállalkozás saját tananyaggal rendelkezik, vagy akár egyénre szabottan készíti azt el, mások azonban csak a központi felvételi feladatsorokat oldják meg és beszélik át. Több helyütt vannak kiscsoportos szóbeli felvételi felkészítők is februárban. Erre január folyamán szokták várni a jelentkezést. A nagyon keresett felkészítőkre érdemes időben jelentkezni, mert hamar betelnek. Egyéni foglalkozásoknál extrém esetben akár több évvel előre is lehet tervezni, hogy elfoglalt - pl. intenzíven sportoló - gyermekünknek optimális időpontot találjunk.

Lehetnek csak "forma" szerint online megtartott hagyományos órák, de egyes céges kifejezetten online kurzusokat kínálnak, oktatóanyaggal, pedagógus folyamatos jelenléte nélkül. Itt ezekről lesz szó. Információk: szórólapok, internetes oldalak (közösségi oldalak, hirdetés, saját honlap) Időtartam: jellemzően őszi féléves, de vannak tavaszi, illetve nyári intenzív kurzusok is. A jelentkezés, kurzus elvégzése viszonylag tág időhatárok közt mozog (határidők azért vannak). Helyszín: online Tanárok: pedagógus vagy pszichológus végzettség, jellemzően szaktanárok Forma: csak online, jellemzően előre felvett videós anyag, online tesztek, konzultációs lehetőséggel Pótlás, hiányzás: az előre felvett anyagok és az online tesztek lehetővé teszik a hiányzás rugalmas bepótlását a diáknak alkalmas időponban (a szerződésben megadott keretek közt) Ár: az adott szolgáltatástól függően változó pl. hogy csak e-mailes vagy online élő konzultációs lehetőség van-e Célcsoport: adott korosztály felvételizői Egyéb jellemzők: Nagyfokú rugalmasság, de a diák részéről több motiváltság szükséges, hogy a felvett anyagot valóban figyelmesen végignézze, jól ossza be az idejét. A videós anyagok többször visszanézhetők, van konzultációs lehetőség, több cégnél próbavizsga. Jellemző a saját tananyag, viszont éppen a rögzítettség miatt kevéssé személyre szabható. Cserébe akár rendkívül részletes is lehet, és a diák önállóan tudja pótolni a hiányosságait. Több cég javasol hosszabb felkészülést, nyári felzárkóztató tanfolyamot. Egyes vállalkozások tartanak néha online "csoporttalálkozót" is a diákoknak (kiscsoportos), illetve figyelmet fordítanak a diákok vizsgához való szoktatására is az időre megírt online próbatesztekkel. A csak online oktató kurzusoknál is létezhet egy - viszonylag magas - létszámlimit, tekintettel a konzultációs kérdésekre válaszoló személy(ek) kapacitására. A kurzusok vége kötött, és az elejére is van egy javasolt utolsó kezdési időpont.

Az írásbeli vizsgára való felkészítőkön kívül egyre több helyen ajánlanak kifejezetten szóbeli vizsgára való felkészítést is, mikor a diák már tudja az írásbeli eredményt, és hogy hova adja majd be a jelentkezési lapját. Ezeket az alkalmakat jellemzően februárban tartják. Többnyire inkább pszichológiai és vizsgatechnikai felkészítésről van szó (vizsgaszituációban való viselkedés, szereplés megszokása, tételkidolgozás). Kisebb számban, de találhatunk nyelvi és más tantárgyi szóbeli felkészítőket is (ezek inkább egyéniek).

Ha anyagilag, időben és helyileg is elérhető több opció, akkor a hivatalosan fellelhető információkon túl (honlap, esetleg szerződésminta) próbáljunk minél több, személyes tapasztalattal rendelkező diáktól, szülőtől véleményt begyűjteni. Lényeges, hogy a felvételizni készülő diák is részt vegyen az őt segítő tanfolyam, személy kiválasztásában, hogy ő is elköteleződjék a felkészülés mellett. Igyekezzük az elérhetők közül azt az opciót megtalálni, ami személy szerint neki a legjobb, de ne kényszerítsük a felkészítőre járásra.

A „JELENTKEZÉSI LAP KÖZPONTI ÍRÁSBELI VIZSGÁRA" űrlap kitöltésével és a kiválasztott vizsgaszervező intézménybe történő továbbításával kell jelentkeztetni. Az űrlap kitölthető elektronikusan Ügyfélkapu azonosítást követően az erre szolgáló program használatával, valamint hagyományosan, papír alapon is. Amennyiben az elektronikus kitöltést választják, a jelentkezési lap továbbítása is közvetlenül elektronikusan történik a vizsgaszervező intézmény részére. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét a Hivatal november 16-ig teszi közzé a honlapján. A letölthető űrlap, illetve az elektronikus kitöltésre szolgáló programfelület is ettől az időponttól érhető el a www.oktatas.hu oldalon. Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gyakran_ismetelt_kerdesek?itemNo=2

A szülő ilyenkor már nem tud javítani. Jelezni kell a helyszínként megjelölt intézménynek a problémát mielőbb (e-mailen, hogy nyoma legyen, és telefonon IS, hogy gyorsan intézkedni tudjanak, ne szaladj ki a határidőből). Az intézmény tudja töröl(tet)ni a hibás jelentkezést. Eztán lehet újra kitölteni és beadni a helyszínválasztó lapot.

Hívja fel a kiszemelt vizsgahelyszínt. Ha ők hajlandók fogadni - ha az első nem, érdemes másikkal is próbálkozni -, akkor pedig mielőbb (lehetőleg azonnal!) vigye be a teljesen kitöltött és aláírt jelentkezési lapot hozzájuk. Innen kezdve az iskola tudja regisztrálni a tanulót a vizsgára. Forrás: Oktatási Hivatal

Elvben bárhol, ahol lehetséges. Az OH minden évben közli a választható helyszíneket. Figyeljünk arra, melyik ÉVFOLYAM-ra vonatkozik a helyszín. Fontos, hogy a felvételiző számára ne legyen plusz stresszforrás a helyszín. Ha nincs ellenjavallat (sorozatos rossz tapasztalatok javítással, reklamációval kapcsolatban), sokan a legközelebbi intézményt választják, hogy minimális legyen az utazási idő, kipihentebb legyen a diák, legyenek osztálytársak. Van, aki azt az iskolát preferálja, ahol felkészítőre járt a gyermek (ismerős helyszín, ismerős tanárok) vagy azt, ahova készül. Vannak, akik praktikus dolgokat vesznek figyelembe: közlekedés, parkolás lehetősége. Számításba vehetjük még, mikorra javítják ki az írásbeliket, mikor van a betekintés, mikor és hogyan lehet észrevételt tenni, illetve mikor adják ki az eredménylapot. Minden intézmény hangsúlyozza, hogy nem jelent előnyt, ha valaki náluk írja az írásbelit. A dolgozatok javítása szigorúan szabályozott központi útmutató alapján történik. Figyelem: ha SNI-s, BTMN-es a gyermekünk és könnyítéseket vagy speciális vizsgakörülményeket igényel, mindenképpen érdeklődjünk több helyszínen, hogy gyermekünk olyan iskolában vizsgázhasson, ahol megkapja a neki járó járó kedvezményeket, és az iskola is fel tudjon erre készülni (pl. látássérülteknek nagyított vizsgalapok).

A várható írott pontszám megbecslésére remek módszer az előző évek felvételi feladatsoraiból néhányat 2x45 perc alatt megíratni a felvételire készülővel. Így ő is szembesül az elvárásokkal, illetve azzal, külön készülés nélkül mit képes elérni. Gyakorlással sokat emelkedhet az elérhető pontszám, de sosem tudjuk tökéletesen modellezni magát a vizsgaszituációt egy ismerős otthoni környezetben. Ha megvan ez a próbavizsga, javasoljuk a Sulinavigátor pontszámító alkalmazás használatát, mert az előző évek ponthatárai ill. szóbeli behívási határai szintén kapaszkodót nyújthatnak ahhoz, hogy ne lőjünk alá vagy fölé a reálisan választható iskoláknak. Ahogy javulnak az otthon vagy felkészítőn elért eredmények, újra és újra le lehet ellenőrizni, ez hova lenne "elég".

Írásbelire kényelmes öltözetet válasszunk, nem kell ünneplő. (De legyen nála igazolvány, toll, innivaló, zsebkendő, kis nasi, plusz a 8.-osnál ceruza, vonalzó, körző is!)

A pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatják meg, akik az előző írásbeli napon alapos ok miatt nem tudtak megjelenni és erről írásban indoklással ellátott kérelmet nyújtanak be a vizsgát szervező iskolába. Ha különleges elbánásban kell részesülnie gyermekünknek (SNI, BTMN), ezt ekkor is jelezzük újra. Forrás: https://www.oktatas.hu/

A tanulónak és szüleinek fel kell vennie a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a tanuló jelentkezni szeretne a középfokú felvételi eljárás során, és ott kérni, hogy tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában ezt a követelményt pótolhassa. A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. §-a és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, ám erre nem köteles. Forrás: https://www.oktatas.hu/

A Oktatási Hivatal a vizsga napján, a kora délutáni órákban publikálja mindhárom korosztály vizsgaanyagát és a hivatalos javítókulcsot az alábbi linken elérhető oldalon: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kozponti_feladatsorok Forrás: https://www.oktatas.hu/

Matematikából és magyarból is 50-50 pontot lehet szerezni a központi felvételin, azonban a felvételin elért pontszám önmagában nem értelmezhető. A felvételi vizsgák összeállításánál ugyan törekednek arra, hogy ez “jól szórjon”, azaz nagyjából a diákok fele tudja megírni közel 50%-os sikerrel (azaz 25 pontra), és egyenletesen egyre kevesebben érjenek el ennél kevesebb vagy több pontot (úgy képzeljük el, mint egy szimmetrikus “dombot”, ami szépen egyenletesen lejt mindkét oldalra, nem túl vaskos sehol sem). Az, hogy ezt mennyire sikerül vagy sem elérni, jól szemlélteti ez a tanulmány (a 2020-as nyolcadikos felvételi ebből a szempontból jól sikerült - mindkét feladatsor kiegyensúlyozott, ahogy az összesítés is): https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/2023/OH_honlap_felveteli_eredmenyek_2007_2023.pdf A https://sulinavigator.hu/irasbelik.php oldalán a megnézhetjük a kiválasztott évi oszlopdiagramon, hogy  adott évben a diákok hány százaléka ért el bizonyos pontszámot a központi adatok alapján. A statisztika jelenleg 2014-2023-as évekre érhető el. Adott évben csak és kizárólag az határozza meg gyermekünk pozícióját az írásbeli után, hogy az ő korosztályából ugyanannyi vitt pontszámmal abban az évben hányan írtak nála jobb, rosszabb vagy vele megegyező pontot, és ezek közül hányan pályáznak ugyanazokba az intézményekbe. Ld. a GYIK pontszámításra vonatkozó egyéb kérdéseit.

Az iskolák honlapján szerepel az adott intézményben bevett reklamálási mód, ezt érdemes a helyszín kiválasztásánál is figyelembe venni. Van, ahol a betekintés során személyesen is lehet észrevételt tenni a helyszínen felügyelő pedagógusnál, és van, ahol írásban fogadják az észrevételeket és rövid határidővel válaszolnak. Észrevételeinket immár ügyfélkapus azonosítással is leadhatjuk itt: https://ejel.kozfelvir.hu/. A határidő elmulasztása jogvesztő hatású, azaz a késve leadott észrevételt nem fogják figyelembe venni, elbírálni. A kijavított feladatlapokról mindenhol lehetséges másolatot készíteni. Vagy fizetősen fénymásolatot adnak, de jobb, ha lefotózzuk az oldalakat. Mindenképpen a javítókulcs és egyéb nyomtatott referenciák alapján kell érvelni, esetleg érdemes szaktanár segítségét is igénybe venni a megfogalmazásánál. A megoldókulcs nagyon részletesen rögzíti, milyen válasz fogadható el, a magyar feladatlap 10. feladata ad leginkább pontvadászatra lehetőséget. Amennyiben úgy érezzük, akár egy pontért is érdemes felülvizsgálatot kérni. Fontos tudni, hogy a felülvizsgálat során nem csak nőhet, hanem csökkenhet is a pontszám! Ha az észrevételt tevő szülő az iskola válasza után is fenntartja korábbi észrevételét, három napon belül, a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 38.§ (9) bekezdése szerint fellebbezést nyújthat be az OH-nak címezve az iskola igazgatójához. Az OH elbírálja a fellebbezést, és értesíti az érintetteket. Egy konkrét példa arról, milyen észrevétellel élhetünk, ebben a blogban olvasható: https://mindentafelvetelirol.blog.hu/2022/01/29/mikor_erdemes_az_irasbeli_felveteli_utan_eszrevetelt_tenni

A sokk után először nézzük a statisztikákat. A központi felvételi egy versenyvizsga: úgy van beállítva, hogy a diákok többsége a tantárgyankénti 50 pontból nagyjából 25-öt szerez meg. Egy nehezebb évben még ennyit sem (érdemes böngészni a Sulinavigátor írásbeli statisztikák fület). Csak a legkeresettebb iskolák azok, amik valóban nem szoktak elérhetők lenni egy átlaghoz közeli írásbelivel. Az intézmények az általános iskolai teljesítményt és a központi felvételit egyaránt figyelembe veszik rangsoroláskor (illetve szóbeli behíváskor, ha van szóbeli). Sőt, egy részük nem is kéri a központi írásbelit, hanem az általános iskolai teljesítmény alapján rangsorol. Egyáltalán nincs veszve minden, nem szabad elkeseredni. A felvételi jelentkezési lap mindent elbír. Írjuk be nyugodtan a kinézett álomiskolát (legfeljebb nem sikerül- de ha nem írtuk be, biztosan nem fog), és keressünk kevesebb pontot igénylő opciókat is. A Sulinavigátor GYIK Hány iskolát/tagozatot jelöljek meg a felvételi lapon? kérdésére adott válaszban részletesebben is írunk az iskolaválasztásról.

Kísérjük figyelemmel az írásbelit lebonyolító intézmény honlapját. Ezek a tudnivalók - ki, hogyan, mikor - kell, hogy szerepeljenek a honlapra kitett, felvételi vizsgával kapcsolatos tájékoztatóban, esetleg külön dokumentumban. Az írásbeli napján többnyire el is mondják ezeket a fontos dátumokat a megjelenő felvételizőknek. Általában nagyjából egy hét alatt elkészülnek a javítások (de nem köteles az iskola ekkor azonnal betekintést biztosítani). A dolgozatokat a törvényes képviselő (szülő)/diák, vagymeghatalmazott személy tekintheti meg az iskola által meghatározott munkanapon. A következő munkanap 16:00-ig tudunk írásban észrevételt tenni. Ld. GYIK Vitatom az írásbeli eredményét – "Pontvadászat” FONTOS: Csak akkor van lehetőség észrevételt tenni és korrekciót kérni a javítással kapcsolatban, ha a megadott napon éltünk a betekintési jogunkkal és tudjuk, mit írt a gyermek és hogyan javították! Szabályos meghatalmazással a törvényes képviselőtől eltérő személy is biztosan megtekintheti és befotózhatja a dolgozatot, az észrevétel pedig írásban, és akár elektronikusan, ügyfékapun (https://ejel.kozfelvir.hu/) keresztül is eljuttatható az intézményhez a megadott határidőn belül. (a tapasztalat az, hogy nem minden intézmény ellenőrzi, ki a betekintő, de a biztos az, ha van rá szabályos meghatalmazás, ha a szülő/törvényes képviselő nem tud elmenni személyesen) Mindenképpen az adott intézmény által megadott napokat, határidőket és eljárást kell követni, ez a szülő/diák felelőssége.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint "A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.". Ugyanakkor a dolgozat fedőlapján szerepelni szokott a "Tollal dolgozz!"felszólítás. A pontozandó válaszokat tehát minden esetben tollal kell a megfelelő helyre beírni. A ceruzás válaszokat elvben nem pontozzák, hiszen nem ellenőrizhető, javítva voltak-e. A nem pontozott segédlapokon természetesen nyugodtan dolgozhatunk ceruzával, és a nem pontozott ábrák elkészítésekor is átláthatóbb a munkánk, ha több színt használunk. Ügyelni kell arra, hogy mindenképpen visszaváltson a diák tollra, ha befejezte a rajzolást. Forrás: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/6._KIFIR_kozponti_irasbeli_vizsga.pdf

A színezés elve: A cellákban az adott pontszámot az adott évben elérők aránya szerepel. Ezek közül évente a legalacsonyabb érték sötétpiros (tehát amikor a legkevesebben érték el azt a pontszámot), a legmagasabb érték pedig sötétzöld (tehát amikor a legtöbben érték el az adott pontszámot). Az átlaghoz legközelebbi érték sárga, az átlag és a két szélsőérték közti adatok pedig színátmenetet képeznek a piros-sárga, illetve a zöld-sárga tartományon. Minél közelebb áll az adott cella színe a piroshoz, annál kevesebben, minél közelebb áll a zöldhöz, annál többen érték el az adott pontszámot. Negyedik osztályosok: https://drive.google.com/file/d/1RqH7Y2o2IuiyWWvFNmmHK5WnKbp0jBq-/view?usp=sharing Hatodik osztályosok: https://drive.google.com/file/d/1Y2bNdx1FGUjk6uJdE14lGBuxCdxju9m-/view?usp=sharing Nyolcadik osztályosok: https://drive.google.com/file/d/1L2KYejzkPM3DKvYlK6tyEdCRDtcg7W42/view?usp=sharing Forrás: Az adatok forrása a Sulinavigátor Írásbeli statisztikák aloldala.

Az értékelő lapon a következők szerepelnek: - részt vett-e a diák a vizsgán - mikor kezdte és mikor fejezte be a dolgozat írását - milyen engedélyezett speciális körülmények voltak (plusz idő, segédeszköz) - a vizsga eredménye (elért pontok/elérhető összpontszám) Link: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/7._KIFIR_kulonleges_banasmodot_igenylo_tanulok.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

A már benyújtott észrevétellel kapcsolatos bármiféle módosítás utólagosan csak annál az iskolánál tehető meg, ahol az diák a központi írásbelit írta. Ez érdvényes az ügyfélkapun keresztül benyújtott észrevételekre is! Érdemes nagyon alaposan átgondolni a benyújtott észrevételt, hogy ne legyen szükség utólagos módosításra. Ha mégis kénytelenek vagyunk kiegészíteni, akkor írásban (e-mail) ÉS telefonon is jelezzük ezt a szándékunkat az intézménynek, majd tartsuk magunkat az általa adott instrukciókhoz (papíron, saját kezűleg aláírva kérik-e stb.).

Ha nem fogadjuk ez az iskola döntését az észrevételünkkkel kapcsolatban, fellebbezést nyújthatunk be az Oktatási Hivatalnak azon az intézményen keresztül, ahol az írásbelit írta a diák. A fellebbezéssel kapcsolatban a következőket érdemes tudni: 1. Az Oktatási Hivatal a fellebbezés során csak és kizárólag a vitatott feladat javításának helyességét vizsgálja. Nem nézik át a teljes dolgozatot és nem pontozzák újra, de az adott feladatot igen. Azt nézi meg a független szakértő, hogy a vitatott pontok megadhatók-e, vagy sem. 2. A fellebbezést a hivatal nyolc naptári napon belül bírálja el (nem munkanap). 3. E-mailben küldik meg a határozatot a felvételi helyszínéül szolgáló iskolának; a szülőnek viszont postán, levélben. A szülő megadhatja az e-mail címét, de a tapasztalat alapján oda nem továbbítják automatikusan a döntést. Érdemes a vizsgahelyszínt megkeresni a 8 nap után, ha mielőbb tudni szeretnénk az eredményt.

Az idegen nyelv tanulásának, oktatásának kérdése megkerülhetetlen a középiskolai tanulmányok alatt. A linkről letölthető dokumentumban összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, fogalmakat, amelyeket már az iskolaválasztás szakaszában jó megismerni. 1. Kéttannyelvű képzés vs. két idegen nyelv oktatása 2. Haladó nyelvi csoport - mire számíthatunk, ha ezt írja a felvételi tájékoztató? 3. Nyelvi előkészítő év (NYEK) Lehetőség vagy elvesztegetett idő? 4. Nyelvvizsga vs. idegen nyelvi érettségi 5. Nyelvvizsgákról általánosságban Forrás: https://drive.google.com/file/d/1BqX5FkZXf4JaJP8ke5c3GePkTCLj0cMN/view

Az óraterv megmutatja, hogy az egyes tanulmányi területeken milyen tantárgyakat fognak oktatni a teljes képzés során. A táblázatból leolvasható, hogy hetente az egyes évfolyamokon melyik tárgyakból hány tanóra lesz. Az óratervek az iskolák “Pedagógiai program”-jában találhatók a honlapjukon, sokszor a Dokumentumok, oktatás címszó alatt. Az iskoláknak fel kell tölteniük a Ped. Programjukat és a Házirendjüket a központi nyilvántartásba is. Elsősorban gimnázium esetén az OH honlapján https://dari.oktatas.hu/kirint.search, az OM azonosító vagy az iskola neve alapján szűrjünk. OM azonosító alapján általában egy találat érkezik - esetleg több telephely, míg név alapján lehet nagyon sok. A kiválasztott iskola nevére kattintva megkapjuk az intézmény alapcímsorát. Itt az iskola neve mellett jobb szélen kattintsunk a szem ikonra. Az intézmény adatait tartalmazó oldalra érkezünk. Itt keressük ki bal oldalt lent a “Intézményi alapdokumentumok:” sort és kattintsunk a kék pergamen ikonra. A felugró ablakban ott lesznek a keresett dokumentumok letölthető formában. Technikumok esetén javasoljuk a következő honlapot: https://szir.nive.hu/publikus/intezmeny-kereso

Az gyermek felvételi pontszámai három tényezőből tevődnek össze: iskolában szerzett jegyekből számolt pontok, központi írásbeli vizsgán szerzett pontok, szóbeli vizsga pontjai. (Egyes intézmények csak az elsőt, mások csak az első kettőt kérik). A gyerek  pontszámai minden megcélzott intézményben eltérőek lehetnek. Ugyanis minden iskola maga állapítja meg, mekkora súllyal veszi figyelembe - és mely évfolyamokról! - a hozott jegyeket (a magyar nyelvtan és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem mellett mely természettudományos tárgyét kéri kötelezően, illetve néz-e más tantárgyakat). Az is az iskola döntése, az írásbeli tantárgyankénti eredményeit hogyan súlyozza (le- és felszorozza), és a szóbeli vizsga összpontszámán belül mit értékel jobban vagy kevésbé (ez a vizsga szubjektív eleme). Ezeket a számítási módokat minden iskola köteles közzétenni a honlapján felvételi évében a törvény által megadott határidőig (október 3. hete). A sok eltérő súlyozási, számítási mód megnehezíti az egyes intézmények összehasonlítását. Ebben segít a Sulinavigátor pontszámoló, leírást ld. Hogyan használjuk a Sulinavigátor írásbeli statisztika és pontszámoló oldalát?

Ld. GYIK Hogyan alakul ki a végleges felvételi jegyzék?

Az oktatási azonosító szerepel a tanuló diákigazolványán, a KRÉTA rendszer tanulói adatok felületén, valamint az iskolai évvégi bizonyítványában is (tizenegy számjegyből álló, 7-tel kezdődő szám). Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gyakran_ismetelt_kerdesek

Ilyen esetben alábbiak ellenőrzése szükséges: - a személyes adatokat a kiállított okmányon (pl.: személyi igazolványon, diákigazolványon) szereplő adatok alapján, szöveg- és karakteregyezően kell rögzíteni; - több tagból álló vezetéknév vagy keresztnév esetén az okmányon szereplő valamennyi tagot meg kell adni; - születési hely megadása esetében amennyiben az okmányon szerepel kerület is, abban az esetben is elég „Budapest"-ként rögzíteni a születési helyet; - amennyiben a külföldi születési helynél a külföldi és magyar név egyaránt szerepel az okmányon, a mezőbe az okmányon elsőként feltüntetett adatot kell beírni (pl. ha az okmányon a „Nagyvárad (Oradea, Románia)", „Nagyvárad, Oradea" vagy „Nagyvárad, Románia" szerepel, elegendő a Nagyvárad adat rögzítése). Amennyiben a fentiek ellenőrzését követően is sikertelen a rögzítés, a kifir@kir.hu címen lehet segítséget kérni. Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gyakran_ismetelt_kerdesek

1. lépés:Tanulmányozzuk az Oktatási Hivatal tájékoztatóját az egyéni jelentkezés menetéről: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/3._KIFIR_8_6_evf_gimn.pdf https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/4._KIFIR_9evra_kozepiskolai_jogviszony.pdf 2. lépés: Olvassuk el a kiszemelt iskolák felvételi tájékoztatóját (október vége óta kint kell lennie minden intézmény holnapján). Ebben a dokumentumban szerepel többek közt az is, milyen tanulókat tud fogadni az intézmény (fogad-e SNI-st, és ha igen, pontosan milyet), illetve vannak-e speciális felvételi kérései (plusz dokumentumok beadása, alkalmassági, egészségügyi vizsgálat). Így kiszűrhetjük azokat az intézményeket, amelyek gyermekünk számára nem elérhetők. Ha van ilyen, ne felejtsünk el helyette másikat keresni, hogy biztosan legyen fogadó iskola a gyermek számára a felvételi folyamat végén, ugyanis ez a szülő felelőssége, nem az iskoláé! 3. lépés Készítsük elő a megcélzott intézmények által kért dokumentumokat. - tanév végi bizonyítványok és félévi értesítő - szakértői bizottság szakvéleménye (ha van) - központi írásbeli vizsga értékelő lapja - bármi más, amit le kell adni a jelentkezéssel egy időben a célintézménynek. Töltsük ki, szerezzük be, illetve állítsuk elő azokat is, amiket az egyes iskolák kérnek (bemutatkozás stb. írjuk alá - írja alá a jelentkező diák). Ha az általános iskola intézi a felvételit (általános iskolából 8. osztályosként felvételiző diák), akkor ezek fénymásolatait - minden megcélzott iskolának abból, amit kér - ott kell leadni. Ha mi magunk, akkor két lehetőségünk van. Ha NEM ügyfélkapun keresztül adjuk le a jelentkezést, akkor mindenből megfelelő számú másolatot készítünk. Ha ügyfélkapus keresztül jelentkezünk, be kell szkennelni az összes dokumentumot. Az eredeti példányokat őrizzük meg.

A jelentkezéshez az alábbi felületet kell használnunk: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/egyeni . Regisztráljunk egy felhasználónevet egy rendszeresen használt e-mail címmel. Lépjünk be. Aranyszabály: MINDEN SZAKASZ UTÁN MENTENI KELL A MENTÉS GOMBBAL!!! 1. Töltsük fel nagyon pontosan a kért személyes adatokat 2. Érdemes minden jegyet beírni. Új tantárgy hozzáadásakor ügyeljünk a pontos tantárgymegnevezésre. 3. Az iskolákat az OM-azonosító alapján megtalálja a kereső. Ügyeljünk arra, hogy a megfelelő tagozatokat jelöljük meg. A le-föl nyíllal változtathatjuk az intézmények és tagozatok közti sorrendet. 4. Az intézmények neve melletti kis zöld ikonra kattintva megadhatunk egyéb preferenciákat (jelige, 2. idegen nyelv, menza, kollégium, felvételi vizsga tárgya). 5. Aki a gyermeket egyedül neveli, nyilatkoznia kell arról, hogy jogosult a felvételi kérelmet beadni. 6. Véglegesítsük és nyomtassuk ki a Jelentkezési lapokat és a Tanulói adatlapot. Írjuk alá őket (szülő és gyermek is) 7. Állítsuk össze az egyes intézményekbe küldendő dokumentumokat (Jelentkezési lap és a már előkészítettek) és postázzuk el /vigyük el személyesen. A Tanulói adatlap Győrbe küldendő ( Oktatási Hivatal 9001 Győr, Pf. 694.), ajánlott levélként a megadott határidőig. 8. Ha a postázási határidő előtt még módosítanánk, a program újra generálja a lapokat. A módosított és véglegesített Tanulói Adatlapot újra alá kell írni és el kell küldeni Győrbe. Az újonnan fölvett intézménynek is el kell juttatni minden kért dokumentumot.

A jelentkezéshez az alábbi felületet kell használnunk: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/egyeni. Lépjünk be az ügyfélkapus felületen (oldal alja). Aranyszabály:  MINDEN SZAKASZ UTÁN MENTENI KELL A MENTÉS GOMBBAL!!!  1. Töltsük fel nagyon pontosan a kért személyes adatokat! 2. Érdemes minden jegyet beírni. Új tantárgy hozzáadásakor ügyeljünk a pontos tantárgymegnevezésre.  3. Az iskolákat az OM-azonosító alapján megtalálja a kereső. Ügyeljünk arra, hogy a megfelelő tagozatokat jelöljük meg. A le-föl nyíllal változtathatjuk az intézmények és tagozatok közti sorrendet. 4. Az intézmények neve melletti kis zöld ikonra kattintva megadhatunk egyéb preferenciákat (jelige, 2. idegen nyelv, menza, kollégium, felvételi vizsga tárgya). 5. Aki a gyermeket egyedül neveli, nyilatkoznia kell arról, hogy jogosult a felvételi kérelmet beadni (felugró ablak). 6. Töltsük föl az intézmények által kért, előzőleg már beszkennelt dokumentumokat. Be kell jelölni minden esetben, melyik dokumentum melyik intézményhez menjen ki. Ha utólag módosítunk, ellenőrizzük le, hogy az újonnan fölvitt intézmény is megkap-e mindent. 7. Ellenőrzés után véglegesítsük a jelentkezést. A program által generált Tanulói adatlap és a Jelentkezési lapok a személyes tárhelyünkon lesznek elérhetők. 8. A beadási határidő előtt még lehet módosítani és újra generálni a jelentkezést. A legutolsó verzió lesz mindig az érvényes. Fontos, hogy véglegesítsük az újat is!

A szülő a jelentkezési lapon értesítési e-mail címet adhat meg. Ha megad egyet, ide fognak érkezni a felvételivel kapcsolatos e-mailek. A cím lehetőség szerint ne tartalmazzon írásjeleket (pont stb.), mert egyes szolgáltatóknál ez a kézbesítés során problémát okozhat, félremehet a küldemény. Ha nem adunk meg külön értesítési e-mailt, az iskola a gondviselőhöz beírt címet fogja használni. Ha nem ad meg ilyen címet, az iskola - amennyiben e-mailen kommunikál -

Nem kell. A pontszámításnál nincs semmiféle előnyben egy 5D-vel rendelkező felvételiző ahhoz a társához képest, aki “csak” 5 osztályzatot kapott. Sok iskola nem is szokott dicséretes ötöst adni, ezért nem kell emiatt újra generálni a papírokat.

Elméletileg nincs felső határ. Amennyiben 7, vagy annál több középiskolát és / vagy 24-nél több tanulmányi területet jelölnétek meg kézi kitöltéssel, kérés alapján az általános titkárság pótlapot biztosít, melyekre a fentieken túli jelentkezéseket kell felvezetni. Gyakorlatilag érdemes tekintettel lenni a gyermek teherviselő képességére, hogy hány szóbelit képes végigcsinálni (tehát azoknak az iskoláknak/tagozatoknak a számát megnézni, ahol szóbeli kellene), amennyiben minden kiszemelt iskolába behívják. Problémát okozhat a szóbelik ütközése is (+ csúszások, közlekedés a helyszínek között). Egyes iskolák egy szóbelit tartanak és minden tagozatra érvényes, mások minden tagozatra külön szóbelit írnak elő, tehát egyénileg kell tájékozódni. Ökölszabályként a saját és az évfolyam (!) aktuális (!)  pontszámainak ismeretében 1-2 álomsuli, 2-3 jó és elég esélyes iskola, 1 biztos bejutást szavatoló elég lehet (az utolsó olyan iskola legyen tehát, ahova a vitt pontok alapján is kényelmesen bekerül a tanuló). Használjuk a Sulinavigátor pontszámoló szolgáltatását: https://sulinavigator.hu/pontszamolo.php az esélyek latolgatására. Legyen mentőháló a gyerek alatt: egy olyan iskola, ahova biztosan felveszik (írásbeli + vitt pontok alapján, szóbeli nélkül), mert elsősorban a szülő feladata és érdeke, hogy gyermekét beírassa egy középfokú oktatási intézménybe. Itt számoljunk rátartással! Ha nem "menekül" a gyermek az iskolájából, azaz nem kell feltétlenül váltania, akkor csak azokat az iskolákat/tagozatokat érdemes beírni, ahova a gyermek szívesebben menne, mint a jelenlegi iskolája. A "tapasztalatszerző" felvételiken sem szerencsés túlterhelni a gyereket, 1-3 szóbeli bőven elég lehet.

A felvételi lapok aláírására vonatkozóan részletes tájékoztató készült, mely itt érhető el: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_felveteli_lapok_alairasa.pdf Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gyakran_ismetelt_kerdesek

Igen. (lásd határidők). Sőt, ügyfélkapus jelentkezés esetén egyáltalán nem kell postázni semmit.

Elegendő csak Győrbe és az újonnan jelölt iskolának új lapot küldeni. Az eredetileg megjelölt iskoláknak csak akkor kell újraküldeni a jelentkezési lapot, ha a gyerek adatait vagy jegyeit változtatjuk meg. Az ügyfélkapus rendszerben ugyanúgy lehet módosítani, csak nem kell nyomtatni. A rendszer automatikusan az utolsó verziót tartja majd érvényesnek. Fontos: Új iskola ill. tagozat hozzáadására mindaddig van módunk, amíg nem járt le a jelentkezés határideje!

Legkorábban a postai küldemény feldolgozásakor áll rendelkezésre ez az adat, ezzel egyidőben a szülőt e-mailen erről automatikus üzenetet kap. A tanuló adatlapjának feldolgozottságáról az elektronikus adatlapkitöltő programban is tájékozódhatunk. A felületen a tanuló jelentkezéseinek adminisztrációs előzményeinél lehet nyomon követni a tanulói adatlap(ok) státuszát. A jelentkezés státuszai az alábbiak lehetnek:- Szerkesztés alatt: a tanuló adatainak és a jelentkezéseinek rögzítése folyamatban van, a felvételi lapok véglegesítése még nem történt meg.- Véglegesítve: a felhasználó a felvételi lapokat véglegesítette (PDF formátumban mentette, nyomtatta).- Feldolgozva: A tanulói adatlap beérkezett a hivatal feldolgozó központjába, az adatlap feldolgozása megtörtént.Amennyiben ügyfélkapus azonosítással lépünk be és töltjük ki a jelentkezési lapot, nincs szükség se nyomtatásra, se postázásra. A beadott lapok a csatolmányokkal együtt  megtalálhatók lesznek a tárhelyünkön. Ne feledjük az iskolák által bekért extra dokumentumokat is feltölteni az adott intézményhez a jelentkezés véglegesítése előtt.

Igen, telefonon vagy e-mailben, de lehetőleg duplán ellenőrizzünk mindent a beküldendők összeállításánál. Amennyiben ügyfélkapus azonosítással jelentkeztünk, az iskola kap értesítést. Ilyenkor MINDEN egyéb dokumentumot is szkennelve kell eljuttatni a KIFIR ügyfélkapus rendszerén keresztül - kivételt képeznek ez alól a csak a szóbeli vizsgán bemutatandó mappák, illetve a művészi portfóliók. Ez utóbbiakkal kapcsolatban az egyes intézmények kiírásában szereplő információk a mérvadók. Ha  bármi kétségünk van, keressük meg az adott iskola titkárságát.

A szülőnek joga van a felvételi során méltányossági kérelemmel fordulni az adott iskola intézményvezetőjéhez, ám tudni kell, hogy az iskolának ugyanúgy joga ezt a kérelmet akár indoklás nélkül is elutasítani, vagy akár válasz nélkül hagyni. Méltányossági kérelmet általában akkor ad be a szülő, ha a) a tanuló nem tudott részt venni a felvételi eljárásban önhibáján kívül és a szülő szeretné kérni, hogy az intézményvezető adjon lehetőséget a tanulónak, hogy az iskola diákjai közé kerülhessen (pl. külön vizsgával, igazgatói keret terhére); b) a tanulót nem hívta be az iskola a szóbeli felvételi vizsgára (nem érte el a behívási határt), de szeretné, ha mégis kapna lehetőséget; c) a tanuló nem szerepel a végleges felvételi rangsorban, de jelezni szeretné, hogy szeretne az iskola diákja lenni, és üresedés, szabad hely esetén kéri, hogy vegyék számításba. Amennyiben ilyen kérelmet nyújtunk be, azt az iskola igazgatójának címezve kell írásban eljuttatni az iskolába e-mailen ÉS papíron is aláírva, a lehető leghamarabb. A kérelemben a méltánylást érdemlő okokat, objektív (eredmények) és szubjektív (érzelmi elköteleződés a gyermek részéről) érveket érdemes felsorolni. Egy elrontott írásbeli esetén a gyermek általános iskolai tanárai is írhatnak ajánlást.

A tanuló jelentkezési lapját a két szülője és maga a tanuló is alá kell, hogy írja, kivéve, ha a diák még nem töltötte be a 14. életévét. Akkor is két szülő aláírása kell, ha a szülői felügyeletet csak az egyik szülő gyakorolja. Kifejezetten ki kell mondani a bíróságnak, hogy ezt a konkrét jogot megvonja - időlegesen vagy állandóan - az egyik vagy akár mindkét szülőtől (ez esetben ki van jelölve gyám is). Az ezt a jogot egyedül gyakorló szülőnek ezt hivatalos okirattal igazolnia kell (bírósági határozat, szülőtárs halála esetén szintén valamilyen hivatalos okirat). Digitális kitöltés és továbbítás esetén - azaz egyéni jelentkezéskor - a kitöltő szülőnek büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia arról, hogy jogosult a lap beadására a saját ügyfélkapuján keresztül. Bővebben ld: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_felveteli_lapok_alairasa.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

Az aláírásban akadályozott szülő meghatalmazhatja a szülőtársat a jelentkezési lap aláírására az ő nevében egy teljesen egyértelműen megfogalmazott, úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokiratban. Ez alatt alapvetően egy szabályos meghatalmazást kell értenünk. Ennek módjai: a) Elejétől a végéig saját kezűleg, kézírással írott és aláírt meghatalmazás, mely minden, azonosításhoz szükséges adatot tartalmaz (minimum olvasható név, lakcím, ajánlott még személyi azonosító okmány száma, esetleg egyéb adatok) b) Csak részben saját kézzel írt (pl. gépelt, nyomtatott), de saját kezűleg aláírt, két tanú által aláírt meghatalmazás, mely tartalmazza a meghatalmazó, a meghatalmazott ÉS a tanúk azonosításához szükséges összes adatot (minimum olvasható név, lakcím, ajánlott még személyi igazolvány vagy más személyazonosító okirat száma) c) közjegyző által hitelesített meghatalmazás d) ügyvéd által megfogalmazott és az aláíró mellett az ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazás Amennyiben a meghatalmazást eredetiben nem, csak elektronikus úton tudjuk célba juttatni, érdemes az ügyfélkapuval rendelkezőknek élni a digitális aláírás-hitelesítés lehetőségével: https://magyarorszag.hu/szuf_avdh_feltoltes Részletesebben: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/KIFIR_felveteli_lapok_alairasa.pdf

Főszabályként az itt olvasható elveket alkalmazzák: "Pontszámítás az egyes intézményekben általánosságban". Az Oktatási Hivatal honlapján (https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gyakran_ismetelt_kerdesek 1. oldal 6. pont) szerepel is a kitétel, hogy "A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben (ellenőrzőben) található osztályzatoktól, minősítésektől." A sportosztályok mozgástere tehát az a 25%, amit "szóbeli vizsga" téren kap minden intézmény. A sporttagozatos gimnáziumi osztályokban - ezeket jellemzően 8. osztály után indítják - a felvételihez mindenképpen szükséges alkalmassági vizsgálat, sportorvosi igazolás, sok esetben aktív egyesületi tagság is, de ezekért nem jár pluszpont. A vitt pontoknál lehetséges, hogy a testnevelés lesz az egyik "pontszerző" tárgy (a szokásos magyar, matek, történelem, idegen nyelv mellett ötödikként). Az, hogy az egyes iskolák a sporteredményeket hogyan értékelik, illetve pontozzák (a 25%-on belül), teljesen az adott intézménytől függ. Ebben az esetben fokozottan érvényes, hogy nagyon alaposan át kell tanulmányozni a megpályázott tagozatokra vonatkozó felvételi tájékoztatót, a kinézett iskolák honlapját. Egyes intézmények nagyon részletes és átlátható ismertetőt tesznek fel (jó gyakorlatot láttunk pl. az érdi Gárdonyinál, sajnos idén egyelőre nem érhető el), mások kevésbé pontosan írják le a sportteljesítmény értékelési szempontjait, a súlyozást.

Az egyházi fenntartású középfokú oktatási intézményeknek, ahogy minden középiskolának, felvételi tájékoztatóikban részletesen ki kell térniük minden egyes felvételi feltételre. Fontos tudni, hogy törvényi kötelezettségük nincsen SNI-s diákok fogadására. Előfordul, hogy aktív vallásgyakorlást, adott felekezethez tartozást, keresztlevelet, egyházi ajánlólevelet kérnek, és ezek hiánya kizáró ok, vagy legalábbis pontlevonással jár a szóbeli pontszámból (ez az összpontszám maximum 25%-a lehet). Az egyházi középiskolák többsége nem zárkózik el az olyan családoktól, akik ugyan nem vallásosak, de nyitottak a keresztény nevelés és oktatás irányában és hajlandóak vállalni az intézmény által előírt feltételeket (részvétel egyházi szertartásokon, kötelező hittan stb.). Ha konkrét intézményt néztünk ki, érdemes behatóan érdeklődnünk - a felvételi tájékoztató figyelmes elolvasásán túl - akár az informális felvételi feltételek, az iskolai szokásrend iránt.

Általános iskolai tanuló esetén a jelentkezés az iskolán keresztül zajlik. A végleges jelentkezési lapot (a megjelölt intézményekkel és tanulmányi kódokkal) jellemzően az iskola nyomtatja ki, és az osztályfőnök és a szülők közösen nézik át a szülői aláírás előtt. A továbbítás is az iskola dolga - viszont a különféle intézményekbe beadandó plusz dokumentumokat a szülő felelőssége biztosítani! Most már van olyan lehetőség, hogy a szülő viszi fel online a választott iskolákat, tanulmányi területeket, jelöli be a választott tanulandó nyelvet stb. Ezt itt teheti meg: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/Tanulo/AdatvedelmiNyilatkozat FONTOS! Nem minden iskola kéri/veszi jó néven a szülő ily módon való besegítését a felvételi folyamat adminisztrációjába. Minden esetben egyezteni kell a használatról az általános iskolával, a gyermek osztályfőnökével. Bármelyik szülő akadályoztatása esetén ld. a megfelelő GYIK Sulinavigátor pontot. Ha a gyermek nem általános iskolából felvételizik, akkor hivatalosan átvétel zajlik. Ekkor az egyéni jelentkezőkre vonatkozó előírások érvényesek, de már a jelentkezés előtt meg kell érdeklődni a kiszemelt intézménytől, fogad-e átvétellel diákokat, és ha igen, milyen feltételekkel(nem köteles fogadni és a feltételeket is megszabhatja az intézményvezető). Külföldről, vagy nem a magyar iskolarendszerből történő jelentkezés esetén a szülő egyénileg intézi a felvételit, ld. megfelelő menüpontot és az ott olvasható linkeket (Felvételi külföldről).

Az online kitölthető jelentkezési lapon (nyolcadikos általános iskola szülői lap: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/Tanulo/AdatvedelmiNyilatkozat, egyénileg jelentkezőké: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/egyeni) a program felkínálja a lehetőséget, hogy kiválasszuk a tanulandó (2.) idegen nyelvet. Jelenleg a program automatikusan ugyanazt a nyelvet írja be azonos iskolához akkor is, ha más-más tanulmányi területhez más nyelvet szeretnénk beírni. Ezt áthidalandó az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálata azt javasolja, hogy a jelentkezéshez kitölthető megjegyzésbe egyértelműen írjuk be külön is, mely tanulmányi területhez /számmal azonosítva őket/ mely idegen nyelvet választjuk.

Számítógépen belépünk a KRÉTA rendszerbe. Kinyitjuk az osztályzatok fület, kiválasztjuk az osztályzatok menüpontot. 1. lehetőség - PDF-be nyomtatás a KRÉTAból PC-n Ctrl+P, Mac gépen Cmd+P billentyűkombinációval előhívjuk a nyomtatási lehetőséget. A felugrott ablakban kiválasztjuk célként: Mentés PDF-ként. Ügyeljünk arra, hogy minden hónap és jegy, tantárgy látható legyen (nyomtatóbeállítástól függően ez lehet álló vagy fekvő, ki kell kísérlezetni). Érdemes a fejléc, lábléc gombot is bekapcsolni. A mentés gombbal elmentettük a gyermek jegyeinek aktuális állapotát. Az így nyomtatott dokumentumban a gyermek neve nem szerepel! 2. lehetőség: mentés képként és dokumentumba illesztve nyomtatás A kinyitott képernyőt a böngészőben úgy állítjuk be, hogy az összes tantárgy és osztályzat látható legyen (van, hogy ehhez 90 vagy 80%-odra kell venni a méretet). Windowsból képmetszővel, Mac-on Cmd+Shift+3 billentyűkombinációval kimetsszük a teljes KRÉTA képernyőt (így látszani fog a gyermek és az intézmény neve is) és képként egy fekvő üres dokumentumba illesztve mentjuk el, majd nyomtatjuk. Ha kényelmesebb, készíthetünk képernyőfotót is (ez esetben ügyeljünk arra, hogy a képernyőn ne legyen olyan, amit nem szeretnénk kinyomtatni).

A KRÉTAból elérhetők mindazok a bizonyítványok, amiket a gyermek ugyanabban az intézményben szerzett. Számítógépen belépünk a KRÉTA rendszerbe. Kinyitjuk az Információk fület, kiválasztjuk a bizonyítványok menüpontot. A kinyíló alpontnál kiválasztjuk a legördülő menüből, mely tanév bizonyítványát keressük, majd a letöltés gombra kattintunk A tanévre vonatkozó összes dokumentumot egy tömörített fájl fogja tartalmazni. A dokumentumokat ennek kibontása után kapjuk meg (az Intéző vagy más fájlkezelő fölajánlja majd a tömörített fájl kibontását). FONTOS A félévi értesítő NEM bizonyítvány, azt az KRÉTA Osztályzatok fül Félévi értesítő menüpontjából érhetjük el, és nyomtatása ugyanúgy zajlik, mint az ellenőrzőé (ld. GYIK megfelelő pontja).

Számítógépen belépünk a Mozanaplóba, szülőként. Az Ellenőrzők menüpontot választjuk majd az oldal alján a Pdf letöltés gombra nyomva az Ellenőrző letöltődik. Bizonyítvány letöltéséhez a Bizonyítványok menüpontot kell választani. Évet kell váltani az Üzenetek alatt található Tanév váltása gombbal. Ha kiválasztottuk a megfelelő bizonyítványt akkor 1. lehetőség - PDF-be nyomtatás a Mozanaplóból PC-n Ctrl+P, Mac gépen Cmd+P billentyűkombinációval előhívjuk a nyomtatási lehetőséget. A felugrott ablakban kiválasztjuk célként: Mentés PDF-ként. Ügyeljünk arra, hogy minden hónap és jegy, tantárgy látható legyen (nyomtatóbeállítástól függően ez lehet álló vagy fekvő, ki kell kísérlezetni). Érdemes a fejléc, lábléc gombot is bekapcsolni. A mentés gombbal elmentettük a gyermek jegyeinek aktuális állapotát. 2. lehetőség: mentés képként és dokumentumba illesztve nyomtatás A kinyitott képernyőt a böngészőben úgy állítjuk be, hogy az összes tantárgy és osztályzat látható legyen (van, hogy ehhez 90 vagy 80%-odra kell venni a méretet). Windowsból képmetszővel, Mac-on Cmd+Shift+3 billentyűkombinációval kimetsszük a teljes Mozanapló képernyőt és képként egy fekvő üres dokumentumba illesztve mentjük el, majd nyomtatjuk. Ha kényelmesebb, készíthetünk képernyőfotót is (ez esetben ügyeljünk arra, hogy a képernyőn ne legyen olyan, amit nem szeretnénk kinyomtatni).

Egy 10-14 éves gyerektől nem valószínű, hogy profi önéletrajzot várnak, hanem inkább egy személyes bemutatkozást, ami segít a szóbelin a kötetlen beszélgetést elkezdeni (kicsit felmérni a diák érdeklődését, és igen, talán a családi hátterét is). Később, a végleges névsornál segít a leendő osztályfőnöknek is felkészülni az osztályára. Egy beküldendő bemutatkozásnak egy A4-es oldal bőven elég: 10-12 mondatnál többet nem kell írni. Figyeljünk arra, hogy gépelve vagy kézzel írva kéri-e az iskola, és ehhez tartsuk magunkat. Legyen hibáktól mentes, rendezett, jól olvasható. Választhatunk a nekünk leginkább kézenfekvő formátumok közül, ha az iskola nem ír elő semmi specifikusat: a) klasszikus önéletrajz név, születési adatok, elérhetőség tanulmányok versenyeredmények (tanulményi, sport, zene) egyéb ismeretek - nyelvtudás (ha van, nyelvvizsga neve, szintje), számítógépes ismeretek (ha van, viszga neve, szintje) közösségi tevékenység hobbi, érdeklődés b) folyóírásos bemutatkozás /alább ötleteket adunk, semmi sem kötelező!/ Név, kor, hol és kikkel lakik a diák (pl. testvérek, nagyszülők), illetve hol tanul jelenleg. Ha mindig ott lakott, kifejtheti: mit szeret benne és mit nem (csendes/hangos jó/rossz közlekedés, sok/kevés programlehetőség, barátok közel/távol...). Ha később költözött oda, miért jobb/rosszabb, mi hiányzik a régiből. Iskola: a pozitívumokra koncentrálva lehet róla írni - mit szeret benne: nagy udvar/jó osztályközösség/érdekes szakkörök/sport/tagozat. Kedvenc tantárgyak, vagy részek, pl. tesiben a labdasportok/úszás, történelemben a régi rómaiak kora/háborúk, földrajz a távoli tájak miatt (szeretne utazni) Szabad idő eltöltése: zene/sport/barkácsolás/bármi más (miért választotta, mi tetszik benne, esetleg példakép), kikapcsolódás: könyv/film/zene/számítógépes játék/videók követése (kiemelve a pozitívumot, pl. ennek köszönhetően jól ért angolul); közös családi programok (túrázás, társasozás, moziba járás, közös főzés...). Vágyak, érdeklődés: még nincs kialakulva; nagyon általános (humán, nyelvek, reál...); szakma (családi minta, esetleg más motiváció), szeretne pl. neves étteremben dolgozni, versenyautókat tervezni... Ha csak a szóbelire kell vinni, még lehetséges és megnyerő lehet egy harmadik típus: c) bemutakozó portfólió képekkel, rajzokkal, oklevelekkel, akár egyetlen oldalon, akár lapozható formában. FONTOS Természetesen érdemes a gyermek pozitív oldalát kidomborítani, de csak valós információkat tartalmazzon a bemutatkozás.

A 12 évfolyamos iskola általános iskoláinak diákjai a saját intézménybe ennek belső szabályzata szerint felvételt nyerhetnek anélkül, hogy a központi felvételi eljárásban részt vennének. Amennyiben más intézménybe is megpróbálják a felvételit, akkor ugyanúgy megírják a központi írásbelit. Ha a saját iskolájuk gimnáziumába már biztosított a helyük, akkor a középiskolai jelentkezés beadásakor a saját iskolát nem kell feltüntetniük (kivéve, ha olyan tagozatra is jelentkeznek, ahova az intézmény nem vette át őket a belső felvételi folyamata során). Az alábbi link 3.13.7. pontja szerint, idézzük: "az érintett tanulóknak saját középiskolájukba csak akkor kell jelentkezési lapot benyújtaniuk, ha olyan tanulmányi területen kívánnak továbbtanulni, amelyhez a pedagógiai programban előírt feltételeket nem teljesítik. A tanulói adatlapon saját középiskolájuk tanulmányi területei közül csak ezeket a tanulmányi területeket kell feltüntetniük. Saját iskolájuk azon tanulmányi területeit, amelyekben a helyi továbbtanulás számukra – a pedagógiai program szerint – biztosított, nem kell feltüntetni sem a jelentkezési lapon sem a tanulói adatlapon" Link: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/2023/KIFIR_kiadvany_teljes_2023_2024.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

Nem. Amiket az iskola kifejezetten a szóbelire kér bevinni, azokat nem szabad csatolni a jelentkezéshez (már csak adatkezelési okokból sem). Semmiféle előnyt nem jelentene, az iskola számára pedig plusz teher.

A felvételi adminisztrációt az általános iskola intézi, és a végleges lapot az iskola nyomtatja, valamint aláírás után az intézmény is továbbítja. Az osztályfőnököktől függ, mikor és milyen formában kérik be a kinézett iskolák listáját. Sok pedagógus már januárban elkezdi az adatok bevitelét, de maga a lista a beadási határidőig módosítható (legkésőbb aznap délelőtt adják postára). Van lehetőség segíteni az osztályfőnök munkáját a Kifir külön erre létrehozott, csak január vége és február közepe közt elérhető oldalán: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/SzuloiAdatlapKitolto, azonban érdemes erről egyeztetni az osztályfőnökkel magával. Az itt kitöltött lapot lementhetjük, kinyomtathatjuk, és digitális vagy nyomtatott formában kell eljuttatnunk az osztályfőnöknek. Ő ez alapján könnyebben tudja a jelentkezési adatokat feltölteni, véglegesíteni és nyomtatni. A végleges példányt a beadási határidő előtt az iskola a szülőkkel való közös áttekintés után nyomtatja, és a szülők aláírják, majd az iskola továbbítja. Videós útmutató a kitöltéshez itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=DcGPO6L6kjk, itt pedig egy szöveges és képes leírás olvasható: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/Content/Help/Felh_utmutato_online_adatbegyujto.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

Iskolaválasztásnál nagyon sok szempontot kell mérlegelni. Gyerek érdeklődése, képessége, jegyei, hajlandósága a felvételire való készülésre, tanulásra úgy általában. Anyagi juttatások vagy éppen a tanulmányi idő alatt a családot terhelő pluszköltségek (technikum, szakképző intézmények, illetve fizetős iskolák esetén), továbbtanulási lehetőségek az intézményből. Szóba jöhető iskolák lakóhelyünktől való távolsága, oda való eljutás lehetősége, időtartama, járatok gyakorisága (tömegközlekedésben), esetleg kollégiumi elhelyezés lehetősége, ha vállalja a család. Érdemes megtudakolni, hánykor kezdődik az első óra, illetve vannak-e nulladik órák és hetente hányszor, van-e és milyen hosszú az ebédszünet, van-e, mennyibe kerül és milyen a menza (ételallergiásoknak különösen érdekes - a menzaárakban és minőségekben is döbbenetes különbségek lehetnek!). A kinézett intézmények "jó híre", kompatibilitása gyermekünkkel. Érdemes már a felvételit megelőző tanévben elkezdeni a tájékozódást, olvasni az iskolák honlapjait, elmenni nyílt napokra. Különösen igaz ez az SNI-s gyermekekre, akiknél a választék szűkösebb, mert nem minden iskola biztosít megfelelő fejlesztést számukra, és az ilyen helyeken nem is tudják fogadni a jelentkezésüket. A 8 és 6 osztályos gimnáziumok jellemzően általános osztályokat indítanak, itt tehát inkább intézményt választunk. Nyolcadik után, a 4, 5, 5+1 éves képzéseknél sok a tagozat. Ha a gyerneknek kiforrott érdeklődése van, megfontolandó, hogy tagozatot és ne iskolát válasszunk elsősorban.

Az Innovatív Képzéstámogató Központ alapszakmajegyzékét a Csongrád - Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara saját szerkesztésű kiadványa az egyes szakmák egészségügyi kizáró vagy korlátozó tényezőinek felsorolásával egészíti ki. A tanulók, illetve a szüleik így minden alapszakmára vonatkozóan meg tudják nézni, hogy a választott ágazat tekintetében egészségügyi szempontból nincs-e kizáró oka a szakma megszerzésének. A tanulók, illetve a szüleik így minden alapszakmára vonatkozóan meg tudják nézni, hogy a választott ágazat tekintetében egészségügyi szempontból nincs-e kizáró oka a szakma megszerzésének. A kiadvány a relevánsabb kizáró/korlátozó tényezőket, csak az adott szakma esetén leggyakrabban nehézséget okozó, mérlegelendő egészségügyi szempontokat tartalmazza. Fontos hangsúlyozni, hogy a kiadvány csak tájékoztató jellegű információkat nyújt, nem használható hivatkozásként a szakmára való egészségügyi alkalmasság orvosi engedélyezésekor. https://csmkik.hu/storage/documents/August2023/uvmuF188Znvh70ZiYhFq.pdf Forrás: Csongrád - Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara

Képzési idő: 4, 6 vagy 8 – nyelvi előkészítő évfolyam esetében 5, 7 vagy 9 tanév. Kimenet (bizonyítvány): gimnáziumi érettségi bizonyítvány Továbbtanulás szakképzésben: 2 év Továbbtanulás felsőoktatásban: BÁRMELY irányú felsőoktatási szakképzés vagy alap-, vagy osztatlan képzés

Képzési idő: 5 tanév. Kimenet (bizonyítvány): érettségi + szakképesítés (művészeti, pedagógiai, közművelődési szakterületen) Továbbtanulás szakképzésben: ágazaton belül további 1 év, ágazaton kívül 2 év Továbbtanulás felsőoktatásban: SZAKIRÁNYÚ felsőoktatási szakképzés vagy alap-, vagy osztatlan képzés (gimnáziumi típusú érettségi birtokában bármely irányú képzés) Szakirányonkénti információk: 1. előadóművészet (színész II, táncos II): https://drive.google.com/file/d/1XoxOc2rjjJ7AP3KYqyagaqm8T8v6Xvhd/view 2. képző- és iparművészet link: https://drive.google.com/file/d/1_Ofzv-TLC8hNes8cPYeFS0W8wZ9sCcRb/view 3. közművelődés link: https://drive.google.com/file/d/1a9ZFyHI3Voa0dspl5hKTAYRAul2twu8E/view 4. pedagógiai szakterület link: https://drive.google.com/file/d/1quy9Hgiyw_2yQ1XLp1mg7Fhoz8aCEEtL/view 5. zeneművészet (egyházzenész II) link: https://drive.google.com/file/d/1lORTAa7gz4_vuhk11MIOO1jkw7EIqgu_/view Forrás: Oktatási Hivatal

Képzési idő: 5, nyelvi előkészítő évfolyam esetében 5+1 tanév. Kimenet (bizonyítvány): érettségi + technikus szakmai képzettség Továbbtanulás szakképzésben: ágazaton belül további 1 év, ágazaton kívül 2 év Továbbtanulás felsőoktatásban: SZAKIRÁNYÚ felsőoktatási szakképzés vagy alap-, vagy osztatlan képzés (gimnáziumi típusú érettségi birtokában bármely irányú képzés)

Képzési idő: 3, előkészítő évfolyam esetében 3+1 tanév. Kimenet (bizonyítvány): szakmai képzettség Továbbtanulás szakképzésben: további szakképzés, felnőtt oktatás Továbbtanulás felsőoktatásban: érettségi megszerzését követően kerülhet rá sor

Link az elérhetőségeket tartalmazó táblázathoz (onnan kell kikeresni a szakmát és kattintani a kisfilm linkjére) https://palyaorientacio.nive.hu/api/uploads/0ecf9641c74f4120893aee74565c3d55.pdf Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Link: https://ikk.hu/files/tajekoztato/fuzet.html Forrás: Innovatív Képzéstámogató Központ

A https://sulinavigator.hu/pontszamolo.php oldala segít abban, az egyes intézményekben adott vitt és írott pontokkal helyettünk egyre több iskolára vonatkozólag elvégezze a számítást. (A cél a teljes országos lefedettség az érettségit adó intézmények körében). A 2023-as évre vonatkozólag az aktuális pontjaink számát tudhatjuk meg, de akár 2014-re visszamenőleg is van mód visszatekinteni. A számítás metódusát is tudjuk ellenőrizni. Az adatok bevitele és az iskolák, ill. kezdő tanév kiválasztása után kattintsunk a “Számoljunk!” gombra. Alul megjelennek az iskolák és tagozataik, valamint a hozzájuk tartozó pontszámok. Ha a kurzort az iskolák melletti táblázatban szereplő kalkulált szám fölé visszük (ez mindig ki van emelve színessel), egy szögletes fekete keretes buborékban megjelenik az adott tagozatra az adott (!) tanévben vonatkozó számítási mód. A kiszámolt pontok színkódjai: ha a szóbelin elérhető maximális pontszám 80-100%-át kell (kellett a vizsgált évben) begyűjteni a sikerhez, akkor narancs a szín. Ha elég a megszerezhető pontok fele is, akkor halványzöld. 44%-tól lefelé mélyzöld. Ha pedig 100% se elég, akkor mélyvörös. Ez a kb. esélytelen. A narancssárga a bizonytalan, a sárgászöld az esélyes, a mélyzöld a jó eséllyel, szinte biztos kategória. Fontos tudni és megérteni: nincsen arra garancia, hogy amit itt becsülni lehet, az a jövőre nézve igaz is lesz! Ez a színkódolás csak orientációs jellegű. A honlap nagy előnye az ekvivalenciapontos számítás, ezzel kapcsolatban a GYIK ebben a pontjában olvashattok többet: Hogyan használjuk a Sulinavigátor írásbeli statisztika és pontszámoló oldalát?

Amennyiben fő cél a sikeres egyetemi felvételi, tartózkodjunk az olyan középiskoláktól, ahol a középszintű matematika és idegen nyelv érettségi átlaga 2,5 alatt van. Lehetőleg olyant célozzunk meg, ahol a matematika, történelem és nyelv (angol) közép és emelt szinten 3,4 feletti. Az érettségi statisztikák lekérhetők innen: https://dari.oktatas.hu/kirlist.search/erettsegi. Az gimnázium/szakgimnézium OM azonosítójának vagy nevének, illetve a technikum nevének beírása után állítsuk be a megtekinteni kívánt érettségi időszakot, majd kattintsunk a bal alsó "Keresés" gombra. A program kilistázza nekünk a találatokat és azok főbb érettségi adatait. A részletekre a jobb oldali szem ikonra kattintva kereshetünk rá.

Adott intézményre vonatkozóan megkereshető, milyen arányban kerülnek be a végzettek a felsőfokú, szakmai jegyzékbe tartozó (technikum, ill. régebben OKJ), egyéb akkreditált képzésre, illetve milyen arányban nem tanulnak tovább. (A külföldi/belföldi továbbtanulási aránnyal kapcsolatban nem tudunk hivatalosan elérhető statisztikáról). Erről az oldalról: https://okm.kir.hu/fit/Default.aspx keressük meg a telephelyi jelentéseket (most éppen: https://okm.kir.hu/fit/kereso.aspx?t=t ). Gimnáziumok: írjuk ide be a keresett intézmény OM-azonosítóját (minden iskola honlapján szerepel) és kattintsunk a keresés gombra. Technikumok: írjuk be az intézmény nevét és a települést (az összetett OM-azonosítót nem jól kezeli a program). A kapott listából válasszuk ki azt a telephelyet, ami érdekel és ahol a tanítás zajlik (egy intézménynek lehet több telephelye is, pl. sportpálya is külön szerepel), majd kattintsunk a jobboldali Jelentések ikonra. Ezután válasszuk ki azt az évet, ami érdekel, és ezen az éven BELÜL keressük meg a “Telephely tanulási környezet jelentés” sort és kattintsunk a floppy ikonra. A letöltődő PDF utolsó oldalán található meg a keresett oszlopdiagram. A dokumentum értelmezéséhez útmutató itt: https://okm.kir.hu/fit/files/OKM2010_Utmutato_a_Tanulasi_kornyezet_jelentes_abrainak_ertelmezesehez.pdf FONTOS: A letölthető PDF-ekben jelenleg elérhető statisztikák technikumok esetén még a végzés évében nem kötelező technikusi képzést jelölik szakmajegyzékes képzésként. Tehát csak azt tudhatjuk meg, hogy a közismereti érettségik után hányan mentek azonnal a felsőoktatásba (1. oszlop) és hányan maradtak ott az utolsó, technikusi évre (2. oszlop). Az nem derül ki belőle, hány technikusi oklevelet szerző diák ment ez UTÁN a felsőoktatásba. A 2020. utáni rendszerben már nem opció a közismereti érettségik utáni azonnali továbbtanulás, így ezek a statisztikák várhatóan módosulni fognak.

Technikumok érdekelnek? Itt megtalálod őket: https://szir.nive.hu/publikus/intezmeny-kereso

Az alábbi linken (alulra görgetve) kiválaszthatjátok a számotokra vonzó szakot, és megnézhetitek a programtanterveket, amely többek közt tartalmazza évfolyamonkénti lebontásban az oktatott tantárgyakat azok részletes szakmai tartalmával együtt. A Kreatív képzések is benne vannak (pl. a népszerű grafikus)! KKK=Képzési és Kimeneti Követelmények PTT=Programtanterv https://szakkepzes.ikk.hu/kkk-ptt

Budapesti Gazdasági SZC https://sulinavigator.hu/rangsorolo.php?ver=6&year_min=2018&year_max=2021&zip_min=1000&zip_max=2499&filter=Budapesti+gazdas%C3%A1gi&m8_10=1&l8_10=1&dm8_10=0&dl8_10=0&m8_8=1&l8_8=1&dm8_8=0&dl8_8=0&m8_6=1&l8_6=1&m6_10=0&l6_10=0&dm6_10=0&dl6_10=0&m6_8=0&l6_8=0&m4_10=0&l4_10=0&m0_10=1&l0_10=1&matek_ksz=0&matek_esz=0&matek_csz=1&magyar_ksz=0&magyar_esz=0&magyar_csz=1&t%C3%B6ri_ksz=0&t%C3%B6ri_esz=0&t%C3%B6ri_csz=1&angol_ksz=0&angol_esz=0&angol_csz=1&n%C3%A9met_ksz=0&n%C3%A9met_esz=0&n%C3%A9met_csz=1&francia_ksz=0&francia_esz=0&francia_csz=1&olasz_ksz=0&olasz_esz=0&olasz_csz=1&spanyol_ksz=0&spanyol_esz=0&spanyol_csz=1&bio_ksz=0&bio_esz=0&bio_csz=1&f%C3%B6ldrajz_ksz=0&f%C3%B6ldrajz_esz=0&f%C3%B6ldrajz_csz=1&fizika_ksz=0&fizika_esz=0&fizika_csz=1&k%C3%A9mia_ksz=0&k%C3%A9mia_esz=0&k%C3%A9mia_csz=1&testnevel%C3%A9s_ksz=0&testnevel%C3%A9s_esz=0&testnevel%C3%A9s_csz=1&dm0_12=0&dl0_12=0 Budapesti Műszaki SZC https://sulinavigator.hu/rangsorolo.php?ver=6&year_min=2018&year_max=2021&zip_min=1000&zip_max=2499&filter=Budapesti+m%C5%B1szaki&m8_10=1&l8_10=1&dm8_10=0&dl8_10=0&m8_8=1&l8_8=1&dm8_8=0&dl8_8=0&m8_6=1&l8_6=1&m6_10=0&l6_10=0&dm6_10=0&dl6_10=0&m6_8=0&l6_8=0&m4_10=0&l4_10=0&m0_10=1&l0_10=1&matek_ksz=0&matek_esz=0&matek_csz=1&magyar_ksz=0&magyar_esz=0&magyar_csz=1&t%C3%B6ri_ksz=0&t%C3%B6ri_esz=0&t%C3%B6ri_csz=1&angol_ksz=0&angol_esz=0&angol_csz=1&n%C3%A9met_ksz=0&n%C3%A9met_esz=0&n%C3%A9met_csz=1&francia_ksz=0&francia_esz=0&francia_csz=1&olasz_ksz=0&olasz_esz=0&olasz_csz=1&spanyol_ksz=0&spanyol_esz=0&spanyol_csz=1&bio_ksz=0&bio_esz=0&bio_csz=1&f%C3%B6ldrajz_ksz=0&f%C3%B6ldrajz_esz=0&f%C3%B6ldrajz_csz=1&fizika_ksz=0&fizika_esz=0&fizika_csz=1&k%C3%A9mia_ksz=0&k%C3%A9mia_esz=0&k%C3%A9mia_csz=1&testnevel%C3%A9s_ksz=0&testnevel%C3%A9s_esz=0&testnevel%C3%A9s_csz=1&dm0_12=0&dl0_12=0 Hogyan kérhetek le más szakképzési centrumhoz tartozó listákat? A https://sulinavigator.hu/rangsorolo.php oldalra az egyedi keresés melletti szövegdobozba írd be a keresett Szakképzési Centrum nevének elejét, a fenti példánál maradva "Budapesti Gazdasági" vagy "Budapesti Műszaki" ezután bökj a Számoljunk gombra.

A juttatások alapja az „ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás alapja a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege”. 2022.01.01-én ez az összeg 100.000 Ft /fő. A tanulónak tájékoztatnia kell a szakképző intézményt a bankszámla számáról, ugyanis az összeg banki utalással érkezik minden hónap huszonnyolcadik napjáig.

Az első szakma megszerzését követően az alábbi mértékű egyszeri juttatást kapják a tanulók. Az alapja a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege (ez 2022. január 1-én 100.000 Ft), mértéke a szakmai vizsga eredményétől függ. Ha a szakmai vizsga eredménye 2,00–2,99 között van a pályakezdési juttatás: 133%, 133.000 Ft 3,00–3,99 között van, a pályakezdési juttatás: 184%, 184.000 Ft 4,00–4,49 között van, a pályakezdési juttatás: 243%, 243.000 Ft 4,49 felett van, a pályakezdési juttatás: 302%, 302.000 Ft

Technikumi ágazati alapoktatásban (9-10 osztály) az ösztöndíj alapjának 8%-a, 8.000 Ft/hó Szakképző iskolai ágazati alapoktatásban (9. osztály) az ösztöndíj alapjának 16%-a, 16.000 Ft/hó. Ezt követően amennyiben nem duális szakirányú oktatásban részesül a tanuló, tehát nem cégnél van foglalkoztatva munkaszerződéssel, hanem a szakképző intézményben marad, a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga alapján az alábbi mértékű havi ösztöndíjat kaphatja: átlaga 2,00–2,99 között van, ösztöndíj alapjának 8 %-a, 8.000 Ft átlaga 3,00–3,99 között van, ösztöndíj alapjának 25 %-a, 25.000 Ft átlaga 4,00–4,49 között van, ösztöndíj alapjának 42 %-a, 42.000 Ft átlaga 4,49 fölött van ösztöndíj alapjának 59 %-a, 59.000 Ft

https://bit.ly/3B3AQrZ 2021-es térkép Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Pályaválasztási Tanácsadó

Link: bit.do/szakkepzes2023 Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Pályaválasztási Tanácsadó

Link: https://palyavalasztas.fpsz.hu/nyilt-napok-a-kozepiskolakban/ Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Pályaválasztási Tanácsadó

Link: https://palyavalasztas.fpsz.hu/tovabbtanulasi-kisokos-2023-24/ Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Pályaválasztási Tanácsadó

Link: https://ikk.hu/gyujto/palyavalasztas, illetve: https://ikk.hu/gyik

Link: https://kifir2.kir.hu/TTJegyzekKereso/ Forrás: Oktatási Hivatal

A speciális matematika tagozatok hetedik vagy kilencedik osztálytól indulnak. Matematikában tehetséges, a tantárggyal szívesen foglalkozó diákokat céloznak meg, akik számára örömforrás a matematikával való foglalatosság. Speciális tanterv szerint haladnak a diákok. Hivatalos tanterv: https://kerettanterv.oh.gov.hu/07_melleklet_miniszter/7.5_Specmatek/index_specmat.html. További linkek itt: https://specmat.wiki/wiki/Kezd%C5%91lap A fenti tantervet érdemes összehasonlítani az emelt szintű érettségi követelményeivel, amit az emelt szintű matematikaoktatás megcéloz: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2017/matematika_vk.pdf A speciális matematika tagozaton a matematika mélyebb megértésére törekednek. Kezdettől hangsúlyt helyeznek arra, hogy akár többféleképpen is megoldjanak egy problémát, képesek legyenek bizonyítani állításokat. Önálló gondolkodásra, illetve közös munkára is sarkallják őket. Mindig csoportbontásban tanulnak matematikát, 9. osztálytól többnyire két matektanár is tart nekik órát, más-más tematikával. A speciális matematika tagozatos osztályok órahálóit szintén érdemes összevetni az emelt matekosokéval. Azt találjuk, hogy - ha hetedikben indul - 7.-8. osztályban még nincs igazi különbség óraszámban, de 9. osztálytól igen. Forrás: Oktatási Hivatal

Link 3 részben: https://tinyurl.com/sulinavigator-sport-1 https://tinyurl.com/sulinavigator-sport-2 https://tinyurl.com/sulinavigator-sport-3

Link: https://palyavalasztas.fpsz.hu/igy-keszulj-kozepiskolai-nyilt-napra/ Forrás: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Pályaválasztási Tanácsadó

Link: https://pom.oktatas.hu/ illetve link: https://palyaorientacio.nive.hu/ (elsősorban szakmák)

Ha gyermekünk a lakóhelyétől távol tanulna tovább, kezdjünk el jó időben tájékozódni a szóba jöhető kollégiumi lehetőségekről. A kollégiumi igényt a februárban beadandó középiskolai jelentkezési lapon jelölni kell. Egyes intézmények már a honlapjukon jelzik, hogy segítenek az elhelyezésben - sőt, saját kollégiummal is rendelkezik néhány. Nemcsak oktatási intézmények, hanem egyházak, egyesületek is tartanak fenn kollégiumokat vagy kollégiumi férőhelyeket, és sok kollégium fogad külsősöket is (akik nem a fenntartó iskolájába járnak). Budapesten néhány kollégium elérhetősége: http://bekk.sulinet.hu/ https://www.apaczai.elte.hu/?menu=bemutatkozik_a_kollegium https://tmtk.hu/ http://www.evangkoli-rozsaktere.hu http://hosig.hu/ http://www.jakk.hu/ http://www.deak-koll.sulinet.hu/ http://www.dng-bp.hu/kollegium-informacio http://www.vacimkoll.hu/ http://kollegium-vecsey.hu/ http://uzsokikollegium.hu/index.html Forrás: https://www.schola.esa.hu/schola-europa/kollegiumi-lehetosegek/

Az Oktatási Hivatal nem gyűjti a ponthatárokat, így nincsen hivatalos forrás a ponthatárra. Amit meg tudunk nézni az adott intézménynél, az az, hogy a megelőző években hányan jelentkeztek oda, és a jelentkezők vizsgáztatása után kialakult sorrendből hányadik volt az a diák, aki még bekerült a kiszemelt tagozatra a rendes felvételi eljárás során (ld. Sulinavigátor GYIK Hol találhatok információt a középfokú iskolák előző évi felvételi ponthatáraira vonatkozóan?). A Sulinavigátor Pontszámoló fülén találhatunk a pontszámról is információkat, azonban lényeges tudnunk, hogy minden évben más a felvételi dolgozat, változhatnak az iskola pontszámítási módszerei, az osztálylétszámok, az indított osztályok száma. A bekerülési pontszám tehát sok minden miatt változhat egyik évről a másikra! FONTOS Csak olyan iskolákról és tanulmányi területekről vannak pontra vonatkozó adataink, amelyek a törvénynek megfelelően a maga teljes terjedelmében publikálják az ideiglenes felvételi jegyzéket a honlapjukon. (Sajnos jó néhány intézmény ezt még nem teszi meg). A Pontszámolónál állítsuk be a kezdő tanévet, válasszuk ki a minket érdeklő intézményeket és tanulmányi területeket, majd kattintsunk a Számoljunk! gombra. A Felvételi ponthatár/pontok oszlopban évek szerint látható az ideiglenes rangsorszám alapján kalkulált bekerülési ponthatár. (A tévedés jogát fenntartjuk, kiigazításnak örülünk)

A pontszámolóban olvasható pontok az OH által publikált utolsó bejutó rangsorszáma és az iskolák által közzétett ideiglenes felvételi rangsor összevetéséből alakulnak ki. Ebben több hibalehetőség is van. Egyrészt a kifir táblázatánál látható "utolsó bejutott rangsorszáma" a rendes felvételi lezárultakor, az algoritmus lefutásának végén kapott adatokat tartalmazza. Ez a kötelezően publikusan közzétett ideiglenes felvételi rangsor javított és az esetleges utólagos tagozatfelvételekkel módosított verziója alapján készül (a javítások az esetlegesen elírt, elszámolt pontokra vonatkoznak). Az iskolák nem kötelesek frissítve kihelyezni a honlapjukra, bár néhány megteszi. Ez a bejövő adatokból adódó bizonytalanság (az iskolák frissített ideiglenes rangsora nem feltétlenül érhető el). A pontszámok összevetése és a számoló algoritmus programozása során pedig a Sulinavigátor önkéntesei is véthetnek emberi hibákat. Mindazonáltal az esetek túlnyomó többségében a kalkulált pontszám az adott tanévre vonatkozólag nagy valüszínűséggel elég pontos. Ne feledjük, a Sulinavigátor NEM JÓSOL, hanem az elmúlt évek adatait rögzíti! FONTOS: a méltányossági vagy rendkívüli felvételi eljárás során bekerült tanulók pontszáma, rangsorszáma nem érhető el az Oktatási Hivatal adatbázisából (hiszen azokat az iskolák maguk intézik, külön eljárás keretében), így értelemszerűen a Sulinavigátor sem tudja őket közölni.

2024-től érvényes egyetemi pontszámítás jelentős változásokat hoz. Ahhoz, hogy megalapozottan tudjunk középiskolát választani, nem árt tisztában lenni valamelyest az egyetemi felvételi rendszerrel is. Erről szól a GYIK 14. fejezete.

A középiskolai jelentkezés után, az ideiglenes felvételi jegyzék publikálása előtt kell, hogy elvégezze az intézmény. Figyelni kell az iskola honlapját, de van, hogy e-mailben vagy levélben hívnak be. Aki nem felel meg a pályaalkalmassági vizgsálaton, nem megfeleltnek minősül és nem vehető fel az adott szakra. Ajánlott cikk: https://szakmatszerzek.hu/milyen-alkalmassagi-kovetelmenyek-vannak-a-szakkepzesben Bővebben: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/5._KIFIR_alt_isk_8_evfolyamrol.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

Legkésőbb a végleges felvételi jegyzék publikásála után (de egyes intézmények sokkal előbb, akár a pályaalkalmassági vizsgálattal egy időben) tartják. Orvosi vizsgálat. Ha nem felel meg a jelentkező, akkor van mód fellebbezni, szakorvosi másodvéleményt bemutatni. Érdemes az adott intézménynél tájékozódni még a jelentkezés előtt akár, hogy milyen kizáró egészségügyi okok lehetnek (pl. allergia, sőlyos rövidlátás, májbetegség vegyi anyagoknál). Illetve meg kell tudakolni, van-e mód korrekciós eszközzel mégis kompenzálni az eü. problémát (pl. színtévesztés). Ajánlott cikk: https://szakmatszerzek.hu/milyen-alkalmassagi-kovetelmenyek-vannak-a-szakkepzesben Bővebben: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/5._KIFIR_alt_isk_8_evfolyamrol.pdf Forrás: Oktatási Hivatal

16 éves koráig iskolakötelesek ma a gyerekek Magyarországon. Ha ennek betöltése előtt váltanának iskolát, akkor a következő lehetőségeik vannak. Ha a diák még nem lépett a 10. évfolyamba, a kiszemelt iskola igazgatójával kell egyeztetni, hogy átveszi-e, és ha igen, milyen feltételekkel (pl. átvételi vizsga). Van mód egyszeri alkalommal a kilencedik évfolyam ismétlésére is. Ha a diák már 10. évfolyamba lépett, vagy már egyszer ismételte a 9. évfolyamot: a) Egy másik, azonos jellegű iskolát keresünk neki, és az iskolaigazgatótól megérdeklődjük, hogy van-e átvétel és ha igen, milyen feltételekkel (jellemzően átvételi vizsga). b) Másik típusú keresünk számára. Azonos ágazat esetén technikumból szakképzésbe, illetve - az ágazati szakvizsga letétele után - szakképzésből technikumba is van elméletileg lehetőség átlépni (ha az iskola fogadja és az előírt a közismereti tárgyakból elvárt különbözeti vizsgát leteszi a diák). Gimnázium és szakképzés közt a nagyon eltérő képzés miatt nincs átjárás. Szakképzés utén estin lehet érettségit tenni, illetve gimnázium után is lehet szakmát tanulni. Egy közérthetően megfogalmazott összefoglaló itt olvasható erről: https://mindentafelvetelirol.blog.hu/2024/01/09/mit_tegyek_ha_rosszul_valasztottam_iskolat

Az intézménybe való jelentkezéssel a teljes folyamatban való részvételre jelentkeztünk. Ha a gyermek eléri a szóbeli behívás ponthatárát, számolnak vele a szóbelin. Figyeljük az iskolák honlapját és a postaládánkat is (néhány intézmény levélben kommunikál, a többség a honlapján). FONTOS Az iskolák zöme kiírja, pontosan mely napon és hány órára várja az egyes felvételizőket, azonban egyes iskolákban azok, akik elérték a behívási határt, netes felületen időpontot kell, hogy regisztráljanak, ezt ne mulasszuk el!! (pl. pécsi Leőwey)

Február elejétől kezdve kezdjük el folyamatosan nézni a kiszemelt iskolák honlapjait (elég naponta egyszer rápillantani). Ahol van szóbeli, ott jellemzően kiírják (többnyire az oktatási azonosító megadásával), hogy ki és mikor kell, hogy megjelenjen. Egyes intézmények a lista kiírása előtt (a jelentkezési határidő környékén) először a behívási ponthatárt teszik közzé. Vannak olyan iskolák is, amik levélben keresik meg a szóbelire behívott diákokat, úgy küldenek el minden fontos információt. FONTOS Előfordul, hogy az iskola már korán (akár február elején) megjelentet a honlapján egy netes regisztrációs felületet, ahol felvételin bizonyos pontszámot elért, az intézménybe pályázó tanulók választhatnak a rendelkezésre álló szabad időpontok közül. Ha ilyen iskolába készül a gyermek, mindenképpen nézze meg a regisztrációs űrlapot, mert néha a honlapon nem, csak az űrlapon szerepel a ponthatár!

A szóbeli ponthatár minden iskolában, szakon és tanévben más és más lehet. Az iskola annyi főt szóbeliztet, amennyiből biztosan fel tudja tölteni az adott szakot. Tehát a jelentkezők számától és hozott, illetve írott pontszámától függ minden évben, éppen hol húzzák meg a határt. Az iskola előre nem tudhatja ezt a határt. Ahol mégis előre megadnak valamit, ott jellemzően előző évek tapasztalata, valamint a náluk írásbelizett diákok eredménye alapján becsülik meg ezt a számot. Ld. GYIK Hány ponttól hívnak majd be szóbelizni?

Az aktuális tanévre vonatkozó szóbeli behívási ponthatárt jellemzően az intézmény honlapján fogjuk megtalálni a jelentkezési határidő környékén. Egyes iskolák az országos átlaghoz kötik ezt, mások a legjobb x számú jelentkezőt hívják be. Van kevés olyan iskola is, ami előre kiírja már a felvételi tájékoztatójában ezt a pontszámot; mások a központi írásbeli után viszonylag hamar meghatároznak egy pontszámot, és azt honlapjukon, esetleg a honlapjukról elérhető szóbeli jelentkezési űrlapon közlik. Általánosságban: Az intézmények többnyire a felvehető létszám valahányszorosát hívják be szóbeli vizsgára. Ha az a tapasztalata az intézménynek, hogy a meghirdetett 30 helyre általában a 80. helyen jelentkező az utolsó, aki felvételt nyer (azaz 30 fő ide kerül, a másik 50 más iskolát rangsorol előbbre, és oda is veszik föl), akkor kis ráhagyással behív nagyjából 90 főt. A hozzájuk jelentkezőket sorba rendezi hozott és írott pontszám alapján, és megnézi, hogy a 90. hány ponttal rendelkezik. Ez lesz a szóbeli behívási ponthatár. (Ha a 87. diáknak van 100 pontja, és utána 30 főnek van 99, akkor lehet, hogy a 100 pontot adja meg, hogy ne kelljen még 30 főt szóbeliztetni). Tehát nincs kőbe vésve ez a pontszám, hanem évről évre változik attól függően, hány diák és mennyi ponttal adja be a jelentkezését az adott tanulmányi területre (és ott hány férőhely van). Az utolsó behívottnak még lehet elméleti esélye egy nagyon jó szóbelivel bekerülni az intézménybe. A behívottak létszáma ritkán változik jelentősen egyik évről a másikra. (Elvétve van erre is példa, ha az intézmény előzőleg megtapasztalta, hogy nem tudta feltölteni az osztálylétszámot a rendes felvételi eljárás során). Ha ilyen iskolába jelentkezünk, hamis képet kaphatunk, ha csak az utolsó felvett pontszámát (ill. a rangsorszámának megfelelő pontszámot) nézzük, amit elméletileg el lehet érni egy tökéletes szóbelivel. Keressük meg a Sulinavigátor pontszámoló táblázatában az adott intézménynél a szóbeli behívás határának megfelelő rubrikát és nézzük meg ott a kiírt pontszámot. Ha azt látjuk, a behívás határán lenne gyermekünk, érdemes más, könnyebb bejutást ígérő intézményt IS fölvennünk a jelentkezési lapra. Nagyon fontos: mivel minden évben más erősségű a központi írásbeli felvételi, az adott évi pontjainkat úgy tudjuk összevetni előző évekkel,  ha használjuk a Sulinavigátor ekvivalenciapontokra való átváltási lehetőségét (ld. GYIK Hogyan használjuk a Sulinavigátor írásbeli statisztika és pontszámoló oldalát? pontja)

Írásbelire kényelmes öltözet (és legyen nála igazolvány, toll, innivaló, zsebkendő, kis nasi plusz 8.-osnál ceruza, vonalzó, körző is). Szóbelin az ünneplő nem kötelező, de mehet a gyerek fekete-fehérben. A szolid, ápolt, csinos megjelenés a szerencsés (feltűnően festett haj, körmök, erős smink hátrány lehet), nem kell túl elegánsnak sem lenni. Egyszínű vagy diszkrét mintás ing/blúz, esetleg vékony pulcsi/kardigán. Alul kényelmes szoknya vagy nadrág, akár csinos farmer. Ünneplő cipő sem elvárás. Érdemes azért a szóbeli tapasztalatokat elolvasni mindig az adott iskolába készüléskor, hátha van, ahol nagyon konzervatívok. A jó benyomás érdekében ne feledkezzen meg a gyermek a hangos és érthető, napszaknak megfelelő köszönésről, a kérem, köszönöm használatáról. Az alábbi linken olvashatók még hasznos tanácsok: https://www.mindenmegtanulhato.hu/2023/05/01/hasznos-tanacsok-a-szobeli-felvetelire/

Iskolája válogatja, vannak rugalmasak és elzárkózók. Amint kiderül az ütközés, a lehető leghamarabb telefonáljunk és/vagy írjunk e-mailt az iskoláknak. Esetleg keressünk időpont cserepartnert például középiskolai felvételi tárgyú beszélgetős fórumokon.

Igen, néha a szóbelin kínos, oda nem illő kérdésekre is sor kerülhet (bár ez nem általános). Ez a bizottság részéről nem fair, de válaszolni kell rá. Ezektől a kérdésektől a gyerek leblokkolhat, és a tanár-diák alá-fölérendeltségi viszony miatt még kiszolgáltatottabbnak érezheti magát. Ezért ezekre nem árt felkészülni, azaz felkészíteni a gyereket. Hazudni nem  szabad, de teljesen őszintének sem kell lenni, mert az a felvételiztető számára megdöbbentő lehet, pl: nem ide akarok jönni, ezt az iskolát csak biztonságiból, mentőhálónak írtuk be. Efféle kérdések fordulhatnak elő: Miért szeretnél ide járni? (ide járt rokon; jót hallottam róla; ide jártam előkészítőre; tetszik az épület; szép a kilincs; közel van; szüleim/tanáraim javasolták, hogy nekem való lenne,....) Ide jártál előkészítőre? (igen; nem, de ahova jártam, az közel volt a lakásunkhoz; nem, de már bánom, mert az nem igazán tetszett; nem jártam előkészítőre, anyukám/volt iskolám készített fel,....) Testvéred hova jár, oda nem adtad be? (beadtam, de oda nem biztos, hogy felvesznek; nem adtam be, mert nem szeretnék ugyanoda járni, nem ugyanaz érdekel, mint őt,.....) Hogyan fogsz reggel bejutni, hisz látom, messze laktok? (tömegközlekedek, elhoznak, hamarosan a közelbe költözünk,….) Hányadiknak jelölted iskolánkat? vagy A mi iskolánkat jelölted első helyen? (igen; igen, itt több szakot is; még bizonytalan vagyok, a szóbelik után fogunk a szüleimmel együtt dönteni a sorrendről; úgy tudom, hogy még nem kellett sorrendet választani….) Melyik iskolákat jelölted rajtunk kívül? (azt javasolták, hogy 4-5 megközelíthető iskolát jelöljek meg, mivel a XXXXX érdekel, olyan iskolákat jelöltem meg, ahol ilyen területtel foglalkozhatok főleg; hasonlóakat, mert orvos szeretnék lenni,....)  Miért akarsz váltani, eljönni a jelenlegi középiskoládból? (kisgimiből)? (most már jobban tudom, hogy mit szeretnék; azóta elköltöztünk és már nagyon távol van; sokan elmennek és így nem szeretnék ott maradni; ide jár a testvérem /a legjobb barátom; edzőm itt tanít és kedvet csinált hozzá….)

Ha az iskola szóbeli mentességet ajánlott ÉS szóbeli elbeszélgetésre/ismerkedésre hívja az adott diákot, akkor a részvétel kötelező, amennyiben a diák meg szeretné kapni a megajánlott maximális szóbeli pontot. Az igazolt hiányzás kivétel, de ezt azonnal jelezni kell írásban és telefonon is (így lesz nyoma). Aki a mentes beszélgetést igazolt ok nélkül kihagyja, annak a maximális helyett NULLA szóbeli pontot jegyeznek be, azaz eldobja az adott iskolába bejutás lehetőségét. Érdemes minden esetben az adott iskolánál elolvasni a pontos feltételeket, illetve ha azok nem egyértelműek, ÍRÁSBAN érdeklődni.

Nem. A szóbeli mentességgel, ha megjelenik a beszélgetésen (lásd. mentes behívás), megkapja a szóbelire szerezhető maximális pontszámot. Az iskolába történő bejutása attól függ, hogy mindennel együtt a legvégén hány pontja van (írásbeli+vitt+szóbeli), és azzal a pontszámmal hányadik lesz az ideiglenes listán. Ha ez a szám kisebb vagy egyenlő, mint a felvenni szándékozók létszáma (és a felvételizőnk iskola/tagozat sorrendjében nincs előrébb álló olyan, amelyikbe szintén elegendő a pontja), akkor felveszik.

A szóbeli mentesség nem jelenti az automatikus felvételt. Azok előzhetik meg a szóbeli mentes gyereket, akiknek több az összpontszámuk. Pótlólagos tanulmányi terület felvétele esetén nagyon ritkán előfordulhat előzés. Ez az az eset, amikor az iskolán belül egy másik szakra külön kérelemmel jelentkezik valaki és az intézmény igazgatója ezt engedélyezi a másik szakon tett szóbelije alapján. Ilyenkor a számára új szak ideiglenes listáján ez a diák beelőzi azokat, akiknél több pontja van. Ritkán előfordul adminisztrációs hiba, amikor téves pontszámot írnak ki, és a korrigálás után úgy tűnik, mintha előzés történt volna (valójában nem, mert már eleve ott lett volna a helye az adott jelentkezőnek). Az iskola ezt kommunikálni szokta, és rendszerint kitesz új listát.

Nem mondják meg rögtön a vizsga után a pontszámot. Jó esetben az ideiglenes listán szereplő pontszámból tudtok majd visszaszámolni. Jelentős számú iskola az ideiglenes listát csak rangsorszámmal teszi ki - ha kitesz egyáltalán a honlapjára bármit is -, nem szerepel rajta semmi, ami a szóbelin nyújtott teljesítményre utalna. Sok esetben nem is rögtön értékelik a gyerekek szóbeli teljesítményét, hanem a nap végén a felvételiztetők összeülnek, és megbeszélik, hogy melyik gyerek hány pontot kap (emiatt kérnek/készítenek fotót a gyerekről). Mint egy tehetségkutató zsűrije.

Egyes intézmények megkeresik a rangsor osztálylétszámon belüli, vagy a statisztikailag nagy valószínűséggel bekerülésre esélyes diákjait vagy szüleiket az általuk a jelentkezés során megadott elérhetőségeken - e-mailben vagy telefonon - , hogy gratuláljanak nekik és biztosítsák arról, szívesen látnák az intézményükben a diákot. Ez azonban semmiféle kötelezettséget nem jelent a tanuló számára, csupán egy gesztus. Azt jelzi, hogy ebbe az iskolába mindenképpen fölvennék, és örülnének neki, ha az ő diákjuk lenne. Egyes intézmények ilyenkor azt sugallhatják, hogy a biztos bekerülés érdekében érdemes őket a legelső helyre tenni. Ez azonban így nem pontos: ha a diák az első helyre írja őket, a jelentkező az ő számukra lenne “biztos”, a felvételiző így viszont elesne más, számára esetleg előnyösebb választástól. Csak akkor szükséges sorrendet módosítania a jelentkezőnek, ha ezt a konkrét iskolát szeretné választani ÉS még nem az első helyen szerepel a listáján. Tekintsük tehát ezt a levelet annak, ami: egy jelzésnek arról, hogy az adott intézmény örömmel fogadná gyermekünket, mert nála a legjobbak közt szerepel. Azonban ne befolyásoljon minket abban, melyik intézményt hogyan rangsoroljuk.

A szóbeli vizsgától ne tartsunk. Ugyan egy szubjektív megmérettetés, de a vizsgabizottság jellemzően arra kíváncsi, mit tud a jelentkező. Felmérik még, mennyire "illik" az iskolába, milyen a habitusa, mennyire talpraesett, érett az iskolaváltásra - ez főleg 8 és 6 osztályosoknál nyom sokat a latban. A tárgyi tudás súlyozása intézményenként változó, ezt előzetes tapasztalatok (ld. Sulinavigátor Tapasztalatok almenü), az intézmény honlapja, esetleg a szóbeli tételek listája alapján tudjuk megbecsülni. A tagozatokon számíthatunk komolyabb elvárásra az emelt szinten tanulni kívánt tantárgyakból, ezekre érdemes külön készülni. Gondoljunk arra is, hogy a szóbelin nemcsak a jelentkező, de az intézmény is "vizsgázik". Ha nagyon rossz benyomást tesz gyermekünkre az adott iskola, érdemes hátrasorolni a preferencialistánkon a sorrendmódosítás alkalmával (március közepe táján minden tanévben).

Az ilyen tanuló vélhetőleg rendelkezik szakértői papírral (SNI/BTMN). Minden ilyen diák szülőjének elemi érdeke a kiszemelt iskolákkal való mielőbbi kapcsolatfelvétel. A felvételi eljárás során is megilleti a tanulót minden olyan kedvezmény, amit leír a szakértői vélemény, azaz a vizsgaszervezés során speciális körülményeinek figyelembe vétele is. Azonban nagyon fontos, hogy ezt előre egyeztessük az adott iskolával, hogy tudjanak róla, fel legyenek rá készülve. Olvassuk el a különleges gyerekekre vonatkozó Sulinavigátor GYIK fejezetet is.

A középfokú iskola igazgatója az Oktatási Hivataltól megkapott jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. Ebben a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé az ideiglenes felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni (azaz hogy az iskola számára a hányadik legjobb jelentkező az adott tagozaton az intézmény által a Felvételi tájékoztatóban előre megadott pontszámítás alapján). Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E" betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi jegyzékben – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. A rangsorszám mellett a pályázó adott intézményben elért felvételi összesített eredményének is szerepelnie kell. Pontazonosság ezetén a halmozottan hátrányos helyzeté, illetve a településen lakó diák sorolandó előre; ezeken túl az iskola más szempontokat is meghatározhat a felvételi tájékoztatóban. (https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gyakran_ismetelt_kerdesek?itemNo=4) Az iskolák az ideiglenes felvételi jegyzéket honlapjukon elérhetővé kell, hogy tegyék.

Az ideiglenes rangsorok kitétele után van lehetőség a megpályázott iskolák/tagozatok sorrendjének módosítására. Ha jól vettük fel a szakokat (álom/vágyott sulik, jó, elfogadható, biztos bejutás akár vitt pontok alapján), akkor nem kell változtatni a sorrenden, még ha a kedvenc iskolánkban – látszólag – esélytelennek is tűnünk. A gyermek a saját sorrendje szerinti legelső olyan helyre fog bejutni, ahova már elegendő a pontszáma. Azért nem fog lecsúszni a harmadik helyen szereplő iskoláról, mert másik kettőt írt elé, senki olyan nem tudja beelőzni, akinek kevesebb a pontszáma. Csak akkor nem kerül felvételre a hátrébb rangsorolt iskolában, ha már egy előrébb rangsoroltban a végleges listára került. Az elért pontokból feltételezett bejutási esélyek miatt nem szabad változtatni! Sorrendet csak akkor módosítsunk, ha az nem tükrözi a gyermek valódi preferencia-sorrendjét (szóbeli tapasztalatok, vagy új információk utáni véleményváltoztatás). Ha még mindig bizonytalan vagy, ld. GYIK Hogyan alakul ki a végeredmény, az egyeztetett felvételi jegyzék?

A nyílt napokon, igazgatói tájékoztatókon és a szóbeli vizsgákon szerzett benyomások fontos szerepet játszanak a végleges sorrend felállításakor. Érdemes minél több fórumon, interneten és személyesen is tájékozódni a végleges sorrend felállítása előtt. Az alábbi listát szülőnek és diáknak ajánljuk közös átnézésre, megbeszélésre. Iskola szellemisége, személyes benyomások: - Milyen diákok járnak oda? Olyannak érzem magam, aki közéjük illik? Vajon nagy eséllyel tudok-e kialakítani magam körül egy jó társaságot? Fontos nekem, hogy későbbi életemet is segítő kapcsolati tőkét szerezzek a középiskolai évek alatt? - Hogy tűnik nekem a vizsga és a nyílt órák alapján, milyenek a tanárok elvárásai, hogyan tanítanak? Tetszik ez nekem? Szívesen járnék ilyen órákra? - Mi számít „közös értéknek” az intézményben? Ha egyházi iskola, tudom-e vállalni az ezzel járó plusz kötelezettségeket? - Mennyire fontos nekem, mennyire az identitásom része, hogy én „XY” iskolába járjak? Iskola elvárásai, jellege: - Mennyire szeretem, ha terhelnek? Mit gondolok, mit hallottam, mennyi terhelés várható itt? Gyakoriak-e a számonkérések? Van-e nyári gyakorlat, és ha igen, hol, mennyi időt igényel? - Támogatja-e az iskola az iskolán kívüli, sok időt igénylő elfoglaltságokat (sport, zene) - ha nekem vannak ilyenek? Rugalmasak-e, ha ilyen okokból többet hiányzom? Hogyan történik a pótlás? - Mennyire érzem, hogy az intézményben kapott tudás kell a jövőbeli terveimhez (milyen tudásbeli előnyökkel jár, ha itt tanulok)? - Mennyire a tanuláson túli programok érdekelnek? Fontos-e nekem, hogy van-e gazdag diákélet (természetesen az érettségire / szakmai vizsgára való felkészítés mellett)? A minél szélesebb körű tudás megszerzése számít, vagy engednek szakosodni, súlyozni az egyes tárgyak közt? Nekem mi a fontos? - Mennyi időm marad a tanulás mellett? Elég ez nekem hosszú távon? - Mennyire kezelem jól, ha nem vagyok a legjobbak között? Van-e, amit el tudok engedni? Iskola elhelyezkedése, felszereltsége: - Mennyire könnyen megközelíthető, milyen helyen található (barátságos környék)? Naponta mennyi időt venne el a közlekedés? Ki tudom-e esetleg használni ezt az időt valamire? Vállalnék-e kollégiumot az iskola kedvéért? Ha igen, tud-e ebben az iskola segíteni? - Infrastrukturális háttér - milyen az iskola felszereltsége? Biztonságos-e az épület? Milyenek a mosdók? Van-e jól felszerelt számítógépterem, laboratórium, könyvtár, tornatermek? Ezek körül melyik az igazán fontos számomra (a tananyag / szakma elsajátításához)? /Botos Réka szíves közreműködésével összeállított lista/

A középfokú felvételi eljárás során a felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információ alapján a tanulóknak egy alkalommal lehetőségük van eredeti továbbtanulási szándékuk módosítására. Ilyenkor módosító tanulói adatlapot kell előállítaniuk. A módosító időszakban - április 2. hetében lesz erre HÁROM NAP (jelen állás szerint 2024. április 08-10) - az alábbi módosítások végezhetők el: - az eredetileg megküldött tanulói adatlapon megadott sorrend módosítása, illetve - az eredeti tanulói adatlapon szereplő középfokú iskolában, az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján, új tanulmányi terület megjelölése. Amennyiben az intézmény engedélyei új tanulmányi terület felvételét, az egyeztetés tényét a középfokú iskolának az eredetileg benyújtott jelentkezési lapon fel kell tüntetnie. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon feltüntetni! Intézményt és tanulmányi területet sem lehet a módosító időszakban törölni! A módosító tanulói adatlapot a tanulói adatlappal megegyező módon kell előállítani, illetve hitelesíteni. Egyéni jelentkezők tehát a KIFIR felvételi lap kitöltő rendszer egyéni jelentkezők számára készített felületén, míg általános iskolás nyolcadikosok az általános iskolán keresztül. Ld. megfelelő pont a GYIK-ben. A módosító tanulói adatlap mellékleteként semmilyen dokumentumot nem kell csatolni. (Kérdés: tanulmányi terület felvétele esetén nem kell-e az adott intézmény beleegyezését valahogy mégis csatolni).

Az iskolák listáját nem lehet módosítani. Nem lehet sem törölni, sem új iskolát felvenni. Mindössze a meglévő tagozatok sorrendjét lehet változtatni (lásd sorrendmódosítás). Az eredetileg is felvett iskolák esetében lehet újabb szakokat felvenni, ha az iskola igazgatója ezt engedélyezi, mert a felvétel elbírálása nem ütközik tantárgyi követelmények hiányába (pl: elmaradt matematika szóbeli). Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Az egyeztetés tényéről a módosító tanulói adatlapot előállító általános iskolának nem szükséges meggyőződnie.A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Ha mégis mindenképpen másik iskolába menne a gyerek, akkor a rendkívüli felvételi kérelem, igazgatói keret pontokat érdemes elolvasni.

Az eredetileg felvett iskolán belül is kizárólag az igazgatóval történő egyeztetés és annak engedélye után van erre mód. Ha nem kérvényezitek a tagozatfelvételt a középiskolától még a sorrend módosítási időszak előtt és/vagy elmarad részükről a beleegyezés, akkor az új tagozat ideiglenes listájára nem kerül a középiskola által felvezetésre a tanuló! Az algoritmus csak akkor vizsgálja meg a bekerülés lehetőségét, ha a gyerek listáján ÉS a középiskola ideiglenes listáján is szerepel a gyerek oktatási azonosítója vagy jeligéje. A két feltételnek együttesen teljesülnie kell.

A sorrend módosításnál nem lehetséges sem új iskolát felvenni, sem a felvettek közül törölni. De nem kell csak emiatt a sorrendet módosítani, az algoritmus magától átugorja az ilyen iskolákat/tagozatokat, mintha benne sem lenne a listában. Az ilyen indokolatlan átrendezéssel csak felesleges munkát adtok az osztályfőnöknek és magatoknak, növelitek a hibalehetőséget és a posta bevételét.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. § (3) bekezdése szerint előnyben kell részesíteni a HHH tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye az iskola székhelyének településén található. Ezen túl az iskola határozza meg, hogyan sorolja egymás alá a jelentkezőket: nézheti elsősorban a matek vagy magyar központit, a szóbeli teljesítményt, vagy akár azt, hogy oda járt-e testvér vagy a szülő. Az előnyben részesítés szabályait a felvételi tájékoztató kell, hogy tartalmazza.

Nem tudja. Ha egy iskolában több tanulmányi területet is megjelöltünk, akkor a többes jelentkezést látja, de a preferenciasorrendet nem. Az ideiglenes listák kialakításakor, ha a gyermek egy iskola több szakján is biztos befutó helyen van, akkor előfordul, hogy informálisan megkérdezi az iskola, hogy a náluk megjelölt szakok közül melyiket preferálja a diák, hogy a másik listán ne foglalja a helyet. Természetesen erre nem muszáj válaszolni, ha még bizonytalanok vagyunk.

Azok a gyerekek, akiknek az ideiglenes felvételi jegyzéken feltüntetett rangsorszáma kisebb, mint a leendő osztálylétszám, azok megnyugodhatnak, ezen a tagozaton - ha az iskola utólagos tagozatfelvételt nem engedélyez és nincs elírás sem - biztos helyük van. DE EZ NEM JELENTI AZT, HOGY IDE IS KELL JÁRNIUK! Csak akkor fog erre a tagozatra járni, ha az illető diák vágyainak sorában nincsen előrébb sorolt iskola/tanulmányi terület, ahova szintén bejuthat! Még ha az ottani ideiglenes felvételi jegyzéken nincs is osztálylétszámon belül, valamekkora esélye van oda bejutni. Ez az esély évről évre változik, attól függően, hány diákot vesznek föl az adott tanévben, hányan, milyen eredménnyel jelentkeztek erre a tanulmányi területre és hányadikként helyen szerepel az ő saját iskolalistájukon. A túl sok ismeretlen miatt az egyedi rangsorszám csak azt jelenti, hogy az összes adott évi jelentkező körül az iskola az X. helyre rangsorolt. (Ld. még "Mekkora esélyem van bejutni?") A felvételi eljárás során, ha a diák és iskola is a lehető legőszintébben állította föl a maga rangsorát, minden résztvevő számára optimális megoldás születik (ld. GYIK Hogyan alakul ki a végeredmény, az egyeztetett felvételi jegyzék?).

A többes jelentkezés miatt az ideiglenes rangsorban olvasható nagyobb szám is jelenthet bejutást, hiszen egy tanuló több rangsorban is szerepel, de végül csak egy intézmény végleges listájára kerül fel. Érdemes megnézni, az adott intézménybe bejutó utolsó diák milyen helyet foglalt el az ideiglenes rangsorban az előző években. A https://dari.oktatas.hu/kirlist.search/kifir oldalon az intézményt megkeresve és a megfelelő tanévet kiválasztva megkapjuk az intézmény adott évi beiskolázási adatait. Itt tanulmányi területenként szerepel az a sorszám, ahonnan még bejutott jelentkező az adott tagozatra. Ugyanezt a Sulinavigátor néhány iskola esetében EGYSZERRE több évre visszamenőleg is megmondja a https://sulinavigator.hu/pontszamolo.php oldalán, ha kiválasztjuk a megfelelő kezdő évfolyamot és intézményt. Az intézménynél a KIFIR adatoknál fog szerepelni a sorszám (jobbra görgetve). Általában elég az utolsó 4-5 évre visszamenőleg megnézni a statisztikákat, hogy képet kapjunk az esetleges romló, javuló vagy stagnáló tendenciáról (mennyire népszerű az adott iskola adott tanulmányi területe a felvételizők közt). Ha a rangsorszámunk az utolsó évek bejutóinál lényegesebb alacsonyabb - azaz előrébb állunk -, akkor reménykedhetünk. Ne feledjük azonban, hogy minden statisztika a múltra vonatkozik. Ha kisebb osztálylétszámot indítanak (kevesebb főt vesznek fel), ha hirtelen megnő az iskola, a tagozat népszerűsége és sokan írják a listájuk elejére, akkor bizony előfordulhat, hogy egy évekig befutó rangsorszám is lemarad a végleges listáról.

A tanulói adatlapon a tanulmányi területek tetszőleges sorrendbe állíthatók. Szerepelhet először A iskola 001-es tagozata, aztán B iskola 003-as tagozata, aztán A iskola 002-es tagozata. Ha meghatározott szakirány érdekel, akkor több iskola hasonló tagozatát írjuk egymás után (p. valaki sportolói osztályba jelentkezik több iskolában), ha viszont elsősorban az intézményt célozzuk meg és a tagozatok másodlagosak, akkor a célintézmény tagozatait közvetlenül egymás után érdemes szerepeltetni. Minden esetben a saját preferenciasorrendünket kövessük.

A módosító tanulói adatlap elektronikus formában történő beküldésével a korábban beküldött tanulói adatlap érvényét veszti. Az módosítottat ugyanolyan módon kell hitelesíteni, aláírni, mint a korábbit. Azaz, aki ügyfélkapun keresztül intézte a jelentkezést, ugyanúgy ügyfélkapun keresztül módosít és elmenti magának a véglegesített jelentkezési lapot. Aki a sima KIFIR-ben jelentkezett, az kinyomtat, aláír, ajánlva postáz Győrbe. Akinek pedig az általános iskola intézi, az ott írja alá a módosított lapot és az iskola intézi a postázást.

A módosítás 2024. április 08-tól megkezdhető a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program - egyéni jelentkezők számára programfelületen. 1. A programba – ügyfélkapus vagy KIFIR-es azonosítással, de mindig azzal, amivel eredetileg is jelentkeztünk – belépünk (https://ejel.kozfelvir.hu/) 2. A tanuló oktatási azonosítójára kattintunk, hogy belépjünk a jelentkezési lapjára. A módosításokat 2024-ben április 8-től április 10-ig (éjfélig) lehet adminisztrálni! 3. A programfelületen a módosítási igényeket a felhasználói útmutatóban leírtak szerint rögzítjük: az iskolák ill. tanulmányi területek rangsorszámát, helyét a le-föl nyilakkal lehet változtatni. 4. Új tanulmányi terület hozzáadása: ld. megfelelő pont a GYIKben! 5. Ha megfelelő a sorrend, mentsük el a Tanulmányi területeket. 6. Ezután kitöltjük az aláírásokra vonatkozó nyilatkozatot. 7. Véglegesítjük a dokumentumot. A módosító tanulói adatlapot elektronikusan továbbítani kell legkésőbb 2024. április 10-én éjfélig. Ne hagyjuk az utolsó pillanatra! 8. A módosító tanulói adatlapot a programból pdf formátumban le kell tölteni és meg kell őrizni. Amennyiben az előző jelentkezési lapot postára adtuk (sima KIFIR regisztráció), akkor ugyanúgy ezt is alá kell írni és postázni az Oktatási Hivatal győri központjába (Oktatási Hivatal 9001 Győr, Pf. 694.). Ne felejtsünk el egy példányt megtartani! 9. A módosító tanulói adatlap elektronikus továbbításával a korábban beküldött tanulói adatlap érvényét veszti. Részletesen: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/Content/Help/Egyeni/egyeni_kau_felhasznaloi_utmutato_modosito_idoszak.pdf

Azon jelentkezők, akiknek eredeti tanulói adatlapját is az általános iskola állította elő, ugyanúgy a módosító tanulói adatlapot is az általános iskolán keresztül generálhatják. Változtatási szándékunkat jelezni kell az általános iskolának, illetve, ha megpályázott iskolában új tanulmányi területet vennénk föl, akkor a célintézménnyel is föl kell vennünk a kapcsolatot és engedélyt kell tőlük kérni. Amennyiben ezt megadták, azt jelölni kell az eredeti jelentkezési lapon, és a jelentkező is kell, hogy kapjon erről egy írásos igazolást, amit bemutathat az általános iskolában. A 2024-es évben érdemes az engedélyt 2024. március 27-ig írásban megszerezni, ugyanis utána a következő iskolai tanítási nap már április 8,. ami a módosító időszak kezdete. (Lehet ekkor is kérelmezni, egészen április 10-ig, de jobb nem az utolsó pillanatra hagyni). Az általános iskola a számukra nyitott KIFIR felületen előállítja a módosított jelentkezési lapot, amit alapos ellenőrzés után alá kell írnia a tanulónak és mindkét szülőjének még a postára adási határidő előtt. A módosító tanulói adatlapokat 2024-ben április 10-ig kell megküldenie az általános iskolának (nyolcadikos általános iskolás jelentkező esetén) a Hivatal győri címére papíron, aláírva, postázva.

Amennyiben a céliskolában ezt engedélyezték, az egyéni jelentkezők számára fenntartott belépési felületen (https://ejel.kozfelvir.hu/) a módosítási időszakban belépve tudunk új tanulmányi területet fölvenni. Ahhoz, hogy ezt a módosítást figyelembe tudja venni az algoritmus a végleges jegyzékek kialakításakor, elengedhetetlen, hogy az új tagozat felvételét engedélyezze az iskola igazgatója, azaz ő a saját listájára fölvezesse az új tanulót! A 2024-es évben érdemes az engedélyt 2024. március 27-ig írásban megszerezni (úgy nyoma van, ha probléma adódna), ugyanis utána a következő iskolai tanítási nap már április 8,. ami a módosító időszak kezdete. (Lehet ekkor is kérelmezni, egészen április 10-ig, de jobb nem az utolsó pillanatra hagyni). 1. A Módosító adatlap előállítása pontban leírtak szerint belépünk a KIFIRbe. 2. A Továbbtanulási adatok részben jobb oldalt fönt a + Új jelentkezési adatok gombra kattintunk. 3. A rendszer egy felugró ablakban fölajánlja, hogy az OM szám alapján válasszuk ki valamelyik, már regisztrált intézményt. 4. Megjelennek a kiválasztott intézmény tanulmányi területei. A kék +Jelentkezés gombra kattintva regisztráljuk a fölvenni kívánt tanulmányi területet. Ezt egy zöld Sikeres mentés! felirat igazolja vissza nekünk a tanulmányi terület mellett. 5. A felugró ablakot bezárva visszatértünk a Továbbtanulási adatokhoz. Itt az új tanulmányi területet törölhetjük is a mellette található piros gombbal (ezt a régiekkel NEM tehetjük meg), illetve a nyilakkal le és föl is léptethetjük a rangsorunkban. A végén mentsük el a Tanulmányi területeket. 6. A végleges rangsor kialakítása után ismét kitöltjük az Aláírásokra vonatkozó nyilatkozatot. 7. Véglegesítjük és beküldjük a tanulói adatlapot. Mindig a legutolsó beküldött verzió lesz érvényes. FIGYELEM: a határidő után véglegesített, vagy a nem véglegesített adatlapot nem dolgozza fel az Oktatási Hivatal. Ha a jelentkezési lapot postán adtuk be, akkor a módosítást is ki kell nyomtatni és postázni a véglegesítés után. Részletesen: https://kifir2.kir.hu/JellapKitolto/Content/Help/Egyeni/egyeni_kau_felhasznaloi_utmutato_modosito_idoszak.pdf

Nem szükséges. Azt az iskolát, ami nem hívott be/elutasított, a végleges sorrendet kialakító felvételi algoritmus egyszerűen "átugorja", mintha ott sem lenne a listán.

A középiskola alapértelmezésben nem is tudja, melyik iskolából jelentkezik a felvételiző. Hacsak nem saját diákja (amennyiben általános iskola is), vagy nem kér be egy KRÉTA-kivonatot a jelentkezéshez, ezt nem is fogja tudni. Ha van szóbeli felvételi, azon az iskolának nagy mozgástere van. Azt fogják figyelni és értékelni, milyen teljesítményt nyújt a diák (ha tantárgyi szóbeli van), illetve beleillik-e az iskola "profiljába" (a személyes beszélgetés rész). Nem azt, hol tanult addig. Pontazonosság esetén a jogszabályban leírtak, illetve az iskola saját felvételi tájékoztatójában szereplő kitételek érvényesek. Ld. GYIK 12. fejezet "Pontegyezőség esetén..." c. kérdés.

A középfokú iskola igazgatója a felvételi folyamat végén, a szóbelik után tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort, a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a - korrigált, tehát a publikált ideiglenes felvételi jegyzékkel nem feltétlenül mindenben azonos - igeiglenes felvételi RANGSORBAN - elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E" betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. Azok a gyerekek, akiknek a korrigált ideiglenes rangsorban - ezt nem köteles az iskola publikálni, bár néhányan megteszik - feltüntetett rangsorszáma kisebb, mint a leendő osztálylétszám, azok teljesen megnyugodhatnak, ha úgy döntenek, megvan a leendő osztályuk. DE EZ NEM JELENTI AZT, HOGY IDE IS KELL JÁRNIUK! Csak akkor fog gyermekünk erre a tagozatra járni, ha nincsen előrébb sorolt iskola/tanulmányi terület, ahova szintén bejuthat. Erre akkor is van esély, ha az ideiglenes felvételi jegyzéken nincs is osztálylétszámon belül. A felvételi eljárás során a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre, első körben csak "ceruzásan=ideiglenesen" kerülnek felvételre, és a nevüket bármikor „kiradírozhatjuk”, ha náluk jobb jelentkező szeretne arra a tagozat bekerülni, és így túllépnénk az adott keretszámot. A kiradírozott jelentkező esetében ekkor a jelentkezési listájáról elővesszük a következő iskolát/tagozatot és ott próbálkozunk, persze így esetleg kiütve egy ott ceruzával beírt jelentkezőt. Ez így megy (ismétlődik) mindaddig, amíg mindenki felvételt nyer. ld. még: http://www.leovey.hu/index.php/felveteli-gyik/20-felveteli/tajekoztatas/1829-a-felveteli-algoritmus-mukodeserol-avagy-erdemes-e-a-tanuloi-adatlapot-modositani.html Ha a jelentkező listájáról elfogynak a megjelölt, „kipróbálható” iskolák, tagozatok, akkor sajnos a “Nem vették fel a gyerekemet egyetlen megjelölt iskolába se. Mit csinálhatok?” pontot kell követni.

Április utolsó hetében alakulnak ki a végleges listák, amelyek az egyes osztályba felvett diákok névsorát tartalmazzák. A felvételről vagy elutasításról minden jelentkezőt Írásban (nyomtatva és postázva) vagy letölthető módon értesítenek. Ügyfélkapus jelentkezés esetén valószínűleg kapunk értesítést e-mailen, hogy a tárhelyünkre érkezett a dokumentum. Az iskoláknak csak egy része teszi ki a honlapjára is vagy névvel, vagy okt. azonosítóval vagy lekérdezhető módon a felvettek listáját, ugyanis ez nem kötelező, így sok esetben várakozni kell a postásra. Ha sem a 2.-ként, se a hátrébb jelölt sulik/tagozatok végleges listáin sincs a felvételizőnk, akkor is lehet örülni.

A jelentkezők rangsorolásának algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről egy jelentkező kiessen pusztán azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelölte meg. A rangsorból való kiesésnek két oka lehet: az egyik, hogy az illetőt egy általa magasabbra rangsorolt helyre már felvették, a másik, hogy az adott tanulmányi területre a felvehetők létszáma nála jobb felvételi eredménnyel rendelkező tanulókkal már betelt. Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gy

Nem. Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a szoftver a tanulót az általa meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi el, amelyen az iskola jelezte, hogy felvenné, és egyben belefér a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyek a tanuló által megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a tanuló jelentkezését. Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/gy

Az igazgató saját hatáskörben dönthet a meghirdetett osztálylétszámon felül néhány férőhely sorsáról. Vannak iskolák, akik erre a célra több helyet is fenntartanak, más helyen nem vagy csak különleges esetben élnek vele. Elsősorban a költözés miatt kényszerűen iskolát váltó, vagy a felvételiből önhibájukon kívül (pl. hosszas kórházi tartózkodás miatt) kimaradó tanulók pályázhatnak. Tudjunk róla, hogy ha ilyen helyzetbe kerülnénk, próbálkozhatunk.

Amint kiderült, hogy a gyermek neve nem szerepel egyik megcélzott iskola végleges felvételi jegyzékén sem, mielőbb érdemes körülnézni, melyik iskola az, ahova még szívesen engednénk a gyermekünket. Próbálkozhatunk az eleve megcélzott iskoláknál is, de keressünk más opciókat is. (ld. Igazgatói keret). Első körben érdemes telefonon érdeklődni, eljutni az igazán illetékes személyhez, aki releváns és pontos információkkal tud szolgálni (van-e lehetőség, milyen dokumentumokat kérnek, lesz-e külön vizsga/elbeszélgetés). Ha rendkívüli felvételi/méltányossági kérelmet nyújtunk be, igyekezzünk azt az iskolára szabni (ld. a méltányossági beadása pontban). A középiskolák nem minden férőhelyet tudnak betölteni a rendes felvételi eljárásban. A szabad helyeiket rendkívüli felvételi eljárásban (pótfelvételi) próbálják meg feltölteni. A szabad férőhellyel rendelkező intézmények listája az OH honlapon május 2. hetében jelenik meg a KIFIR tanulmányi terület és felvételi tájékoztató keresőprogram részeként.

Elvben továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy azokat az iskolaköteles diákokat, akik nem nyertek felvételt sehova, a "hivatal" helyezi el. Az általános iskola igazgatója értesíti a "hivatalt" és az a kijelölt iskolákba irányítja a tanulót (idézet a rendelkezés megfogalmazásából). Azonban ezen iskolák listáját egyelőre nem találtuk publikus felületen. Ha nem akarunk erre hagyatkozni, jobban tesszük, ha saját kezünkbe vesszük az ügyet. Amint kiderült, hogy 8.-os gyermekünk neve nem szerepel egyik megcélzott iskola végleges felvételi jegyzékén sem, azonnal cselekedjünk. Először is kérjünk segítséget az általános iskolától. Ha jogsértésre gyanakszunk, jogorvoslatért az adott intézmény fenntartójához kell fordulni (ld. Vitatom a végleges felvételi jegyzéket). Ezzel párhuzamosan hívjuk fel azokat az iskolákat, ahova szívesen adnánk a gyerekünket, amelyik közel van, gyakorlatilag bármi szóba jöhetőt, ami csak eszünkbe jut stb., és kérjünk méltányosságot. Legyünk rugalmasak: nézzünk körül a távolabbi, kollégiumi ellátást is biztosító intézmények közt is. Ha rendkívüli felvételi/méltányossági kérelmet nyújtunk be, igyekezzünk azt a lehető legjobban a gyerekünkre és az iskolára szabni (ld. a méltányossági beadása pontban). A középiskolák egy része nem minden férőhelyet tud betölteni a rendes felvételi eljárásban. A szabad helyeiket rendkívüli felvételi eljárásban (pótfelvételi során) próbálják meg feltölteni. A szabad férőhellyel rendelkező intézmények listája az OH honlapján május 2. hetében jelenik meg a KIFIR tanulmányi terület és felvételi tájékoztató keresőprogram részeként. Ismételjük: bár elvben a "hivatal" kötelessége, hogy a tanköteles korú fiatalnak iskolát jelöljön ki, valószínűleg jobban járunk, ha mi találunk gyermekünknek egy középfokú intézményt. Forrás: 20/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet) 23. § (9)

A központi rendkívüli felvételi jegyzék rendszerint május második hetében jelenik meg. DE sok suli a honlapján már sokkal hamarabb, április 20. után kiteszi a felhívást, pl: pótfelvételi (ld: rendkívüli eljárási kérelem).

Nem kell, de úgy elegáns. Egyszerűen hívjuk fel az intézményt vagy írjunk pár soros emailt mihelyt döntésre jutottunk. Egyes iskolák ragaszkodnak a papír alapú, kézzel aláírt dokumentumhoz. Ha visszalépünk, az iskola tudja értesíteni a végleges rangsorról éppen lemaradókat és felvételi ajánlatot tehet nekik. Vigyázat: egyes iskolákban a beiratkozás szándékát kell visszaigazolni!

IGEN, vannak olyan 8 és 6 osztályos gimik, ahol május legelejéig (a rendkívüli felvételi időszak kezdete előtti hétig) nyilatkozni kell, hogy beiratkozik-e majd a gyerek június végén, miután az évzárón megkapja az általános iskolai bizonyítványát, vagy sem. Ha nem jelezzük vissza, hogy be fog iratkozni, akkor az az iskola alapesetben úgy tekinti, hogy nem kívánunk élni a felvételi ajánlattal. Figyeljünk erre és jelezzünk vissza határidőn belül, ne ezen ússzon el a kemény munkával megharcolt gimnáziumi férőhely.

Az új iskolában beiratkozáskor kérni fogják az ún. NEK-adatlapot. Ez arra szolgál, hogy a diák számára az iskola igényelhesse az új diákigazolványt (amin az új iskola szerepel). A NEK (Nemzeti Elektronikus Kártyarendszer) adatlaphoz a gyermeknek (és 14 év alatt egy szülőjének is) be kell mennie érvényes lakcímkártyával és személyi igazolvánnyal/útlevéllel/új típusú jogosítvánnyal egy Kormányablakba, és a NEK-adatlap kiállítását. A tanulóról ekkor készül egy fotó (ami majd a diákigazolványra kerül), kitöltik az adatokat, aláírja szülő vagy diák (12 éves kor fölött). A kapott példány - egy A4-es lap - 5 évig érvényes. Az iskolába elég egy másolatot bevinni, az eredetit őrizzük meg (elveszett diákigazolvány pótlásakor jól jöhet). 5 éven belül a Kormányablakban is kérhetünk róla ingyenesen másolatot. A diákigazolvány igénylésének folyamatábrája itt tekinthető meg: https://www.diakigazolvany.hu/pub_bin/EDIG_folyamtabra_koznevelesi_tanulok_2017.pdf

Minden iskola kiküldi a sikeres felvételit követően a listát azokról a dokumentumokról, amik szükségesek a beiratkozáshoz. Az alább felsoroltak jellemzően szerepelni szoktak ezen, tehát figyeljünk arra, hogy ezek a beiratkozás időpontjára (a felvételi vizsga tanévének végét követő napokban) már a birtokunkban legyenek (a személyi okmányok is érvényesek legyenek): - általános iskolai bizonyítvány - felvételi határozat - gyermek személyi igazolványa/útlevele - gyermek lakcímkártyája - NEK- adatlap (diákigazolványhoz) - születési anyakönyvi kivonat (nem mindenütt kérik) A beiratkozás adatbeviteli része online is intézhető, ld. megfelelő kérdés a GYIKben.

A beiratkozás adatbeviteli része online is megoldható, ezzel a folyamat gyorsítható. A középfokú intézmény megad egy, június 15-ét követő időszakot, amikor a szülő online feltöltheti gyermeke adatait, de a személyes megjelenés jelen tudásunk szerint - egyelőre - nem hagyható el. Kétféleképpen is elvégezhetjük az online adatbevitelt. 1) A szülő, gondviselői adataival belép az általános iskolai e-KRÉTA-ba (ahhoz a gyermekhez, aki felvételizett!). Az felső menüsorból az e-ügyintézésre kattint. A kezdőlapon a BKI (Beiratkozás középfokú intézménybe) pontot választva a program végigvezeti a folyamaton, a gyermek adatait automatikusan áttölti a rendszer. Ha több felvételiző gyermekünk van, akkor mindegyiknél a SAJÁT szülői azonosítóval kell külön-külön elvégezni ezt, hiszen a rendszer az adott gyermek adatait másolja majd át. 2) Ugyanez elérhető iskolai bejelentkezés nélkül is itt: https://eugyintezes.e-kreta.hu/, ez esetben ideiglenesen létre kell hozni egy felhasználót, és az adatokat a szülőnek magának kell begépelnie. Ezt elsősorban azoknak ajánljuk, akiknek nincsen a KRÉTA rendszerben azonosítójuk (külföldről hazatérők, alapítványi iskolában tanuló gyermekek szülei). Az online generált dokumentumok letölthetők, nyomtathatók és aláírt verziójuk feltölthető a rendszer által jelzett helyre, azonban az eredetiket be kell mutatni a beiratkozáskor. Elképzelhető, hogy ez változik egy ügyfélkapus azonosítással, digitális aláírással. Amennyiben nincs módunk nyomtatni, a középfokú intézmény nyomtatja ki az aláírandókat a beiratkozás személyes ügyintézésekor. Egy jól használható útmutató: https://jagbp.hu/uploads/news_files/1718958478_felhasznaloi%20utmutato%20-%20beiratkozas%20tankeruleti%20kozpont%20fenntartasaban%20mukodo%20kozepfoku%20intezmenybe.pdf

Amennyiben a gyermek elvégezte az adott osztályfokot (azaz nem bukott meg), a középiskola nem utasíthatja el a júniusi beiratkozáskor.

A elsőfokú felvételi határozat ellen annak közlése után maximum 15 napunk van fellebbezni. A kérelmet jellemzően a fenntartónak (azaz NEM az intézményvezetőnek), nem állami intézmény esetén a fenntartó által erre kijelölt, a törvény által előírt végzettséggel rendelkező, a fenntartót képviselő személynek kell címezni. Az elutasító határozatban elvben kell szerepelnie a megfelelő adatoknak. Törvényességi kérelem abban az esetben nyújtható be, ha a szülő a felvételi eljárás során valamilyen jogszabálysértést tapasztalt, vagy a tanulót egyéni érdeksérelem érte A kérelem benyújtásakor szükséges feltüntetni, hogy: - milyen egyéni érdeksérelem érte a tanulót, illetve milyen jogszabálysértést tapasztalt a szülő a felvételi eljárás során; - a tanulói adatlapon megjelölt középiskolák közül mely intézmény, mely belső kódjára (tanulmányi területére) nyert felvételt; Ha egyetlen egy középfokú intézménybe sem nyert felvételt a tanuló, a kérelemben ezt is jelezni kell. Nyolcadikosok esetén az általános iskola is segíthet a jogorvoslati kérelmek továbbításában (erre nincs törvényi kötelezettsége) A jogorvoslati kérelmeket rendeletben meghatározott időre (folyó év június 1-ig) elbírálják, és a döntésről mind az általános iskola, mind a szülő, mind az érintett középfokú intézmény értesítést kap. Ha úgy véljük, az egyenlő elbíráláshoz való joga sérült a gyermeknek, egyúttal - a fenntartóhoz beadott törvényességi kérelem mellett - meg lehet próbálni benyújtani egy bizonyítékokkal megtámogatott kérelmet az Alapvető Jogok Biztosa hivatalához IS. Föl kell tüntetni a beadványban, hogy azt kérjük, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság vizsgálja ki a panaszunkat (a közigazgatási eljárás keretén belül hozott határozat kötelező érvényű). Ez azonban a jogorvoslati kérelemtől teljesen független eljárás, és elképzelhető, hogy sokkal lassabban készül el a határozat, mint a beiskolázás határideje. Jogszabályi alapok: gimnáziumok esetén: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 37. § (2)-(3)-(4) bekezdései, valamint 38. §-a, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. §-a szakképzés ill. technikumok esetén: a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdés b) pontja és a 37. § (4) bekezdése.

Előfordulhat, hogy egy-egy intézmény egy-egy tanulmányi területére a végleges felvételi jegyzéken olyan kevés diák szerepel, hogy az adott képzés, osztály indulása bizonytalan. Ez roppant visszás helyzet, hiszen a diák önhibáján kívül nem biztos, hogy tudja folytatni középiskolai tanulmányait. Ilyenkor megtehetjük, hogy 1) méltányossági kérelemmel fordulunk olyan intézményhez, amibe jelentkezett a diák, de aminek a végleges jegyzékére nem került fel (akár azért, mert hátrébb rangsorolta a diák, akár azért, mert a pontszáma alapján nem került be a rendes felvételi eljárás során - ld. méltányossági kérelem) 2) részt vehetünk pótfelvételi eljárásban bármilyen olyan iskolában, ahol meghirdetik ezt (ld. Sulinavigátor Nem vették fel a gyerekemet egyetlen megjelölt iskolába se.) 3) elfogadjuk, ha az intézmény más tanulmányi területre való felvételt ajánl föl. Nagyon fontos, hogy bár végszükségben a tanköteles gyermeket a hivatal irányítja egy kijelölt iskolába, alapvetően a szülő feladata (és érdeke) iskolaköteles korú gyermekét beíratni. Tegyünk meg mindent, hogy ha nem indul az adott osztály/tanulmányi terület, legyen másik megoldás a kezünkben.

A méltányossági kérelem abban az esetben nyújtható be, amennyiben jogszabálysértés NEM történt, a kérelmet egyéb indokok alapján szeretnénk benyújtani. Érdemes a végleges eredmény kiderülése után minél hamarabb lépni, sőt akár már előre előkészíteni a kérelmet, ha sejtjük, hogy szükség lenne rá. A kérelmek benyújtásakor célszerűen csatolandó dokumentumok: - LEGFONTOSABB: a méltányossági kérelem indoklása (ld. még: Ki és mikor adhat be... kezdetű pont); - a megcélzott középiskola elutasító határozata (ha van); - a középiskolai jelentkezési lap másolata (nyolcadikosoknál ez az általános iskolában lesz), amennyiben jelentkezett a gyermek a megcélzott intézménybe a rendes felvételi eljárás során; - a központi írásbeli vizsga eredményéről kiállított értékelő lap másolata - a bizonyítványok és a félévi értesítő másolata.

A méltányossági kérelemnél - ha van szabad helye az iskolának - egyedi szempontokat vesznek figyelembe. Nem feltétlenül az elért pontszám, a végleges rangsorban elfoglalt hely alapján dönt az iskola. A kérvény nevéhez híven a kérvényben szereplő méltánylandó okokat mérlegeli. Azaz azt nézi meg, valóban érdemes-e méltányosságra, ha pl. valakinek azért sikerült rosszabbul a felvételije, mert éppen akkor vesztette el az egyik szülőjét, de egyébként jó versenyeredmények jelzik a képességeit, szorgalmát. Sosem tudhatjuk, mi alapján kerül be méltányossággal egyik vagy másik diák, mivel nem ismerhetjük meg a kérvényben felsorolt okokat. Ez védi az esetleg érzékeny személyiségi adatokat is az illetéktelenektől.

Az Oktatási Hivatal naprakész összeállítása. https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2021_erettsegi_gyik?printMode=true

A 2024-től érvényes egyetemi pontszámítás jelentős változásokat hoz. Ahhoz, hogy megalapozottan tudjunk középiskolát választani, nem árt tisztában lenni valamelyest az egyetemi felvételi rendszerrel is. A pontszámítást a 423/2012. évi kormányrendelet szabályozza. A pontszámok alapvetően három részből tevődnek össze: 1. tanulmányi pontok (max. 200): - tanulmányi eredmény az utolsó két tanult évfolyamon (max. 100), - érettségi átlag a 4 kötelező és egy választható ötödik tárgy érettségi eredményének alapján (max. 100). 2. érettségi pontok: az egyetem által az adott szakra elfogadott két tárgy érettségi eredménye (max. 200). 3. intézményi pontok: az egyetemek által meghatározott feltételek szerint (max. 100). Amennyiben a felvételiző számára kedvezőbb, akkor lehetőség van az érettségi pontok duplázására a tanulmányi pontok beszámítása helyett, ekkor az érettségi pontokból elérhető pontszám max. 400., melyhez ugyanúgy hozzászámítódnak az intézményi pontok (max. 100).

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménye készített egy kalkulátort, melyet magadnak letöltve követheted, hogyan változik az összpontszám egyes részletektől függően. Hasznos eszköz a stratégia alkotáshoz. https://docs.google.com/spreadsheets/d/1WkHAkfPdWcxHLibT1LdU5ZCflu5q7-q1CMk-GEr8j7s/edit#gid=1013006054 Forrás: https://palyavalasztas.fpsz.hu/ ;

A tanulmányi pontokon belül a tanulmányi eredmény számításához eddig a kötelező tárgyakon kívül (matek, magyar, történelem, idegen nyelv) kötelezően egy természettudományos tárgyat kellett választani. Ezen a ponton kedvező a változás, hiszen az egyetem által meghatározott bármely tárgyat lehet ötödik tárgynak választani, így a tanulmányi átlag kicsit magasabb lehet, mint a korábbi pontszámítási rendszerben. Az ezen tárgyakból az utolsó két tanult tanévben elért osztályzatokat összegzik, majd ezt szorozzák 2-vel, így tanulmányi eredmény jogcímen max. 100 pontot lehet elérni. A tanulmányi pontokon belül az érettségi átlag számításánál a kötelező érettségi tárgyakon kívül (matek, magyar, történelem, idegen nyelv) eddig nem volt megkötés, bármely szakra bármely ötödik érettségi tárgyat elfogadták. A 2024-től érvényes rendszer szerint viszont már az egyetemek saját maguk határozzák meg, hogy mely szakra milyen ötödik érettségi tárgyat fogadnak el. A figyelembe vett érettségi eredményeket azok szintjétől függetlenül 100%-os súllyal veszik figyelembe, ezekből egyszerű számtani átlagot számítanak, ezt kerekítik egész számra. Így érettségi átlag jogcímen max. 100 pont szerezhető. Az érettségi átlagba kizárólag az érettségi bizonyítványban szereplő eredmények számíthatók be, illetve abban az esetben, ha a jelentkező előrehozott érettségi vizsgát tett, és az így megszerzett tanúsítványban szereplő százalékos eredmény kedvezőbb, mint az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos eredmény, akkor a tanúsítványban szereplő eredmény beszámítható az érettségi bizonyítványban szereplő eredmény helyett. Azonban aki az érettségi bizonyítvány megszerzését követően szerez bármilyen tárgyból érettségi vizsgát, az erről szóló tanúsítványban szereplő eredménye nem számítható be az érettségi átlagba, az kizárólag az érettségi pontokba számítható be. A 423/2012. kormányrendelet 16.§ (6) bekezdése szerint „amennyiben a jelentkező érettségi bizonyítványában a … meghatározott vizsgatárgyakból ötnél kevesebb vizsgatárgyból szerzett osztályzatot, akkor az átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.”

Érettségi pontok számítása: minden egyetem maga határozza meg, hogy az egyes szakokra mely tantárgyakból letett érettségi vizsga eredményét fogadja el, és ezek teljesítését milyen szinten (közép vagy emelt) várja el. Ahhoz, hogy érettségi eredményt számíthassanak a jelentkezőnek, az egyetem által elfogadott legalább két tantárgyból rendelkeznie kell az egyetem által meghatározott szintű érettségi eredménnyel. Az érettségi pontok számításában jelentős változás, hogy a középszintű érettségi csak 67%-ot ér. Tehát pl. a 100%-os közép szintű érettségit 67 pontra, a 90%-ost 60 pontra, a 60%-ost 40 pontra váltják át. Az emelt szintű érettségi továbbra is a százalékos eredménnyel megegyező pontot ér. Érettségi pont jogcímen max. 200 pont érhető el. (2 db 100%-os középszintű 134 pontot, 1 db 100%-os emelt és 1 db 100%-os középszintű 167 pontot, 2 db 100%-os emelt szintű érettségi pedig 200 pontot ér.) Amennyiben az érettségi pontok összege nagyobb, mint a tanulmányi pontok (azaz a tanulmányi eredmény és az érettségi átlag) összege, úgy a pontszámítás során az érettségi pontok duplázott értékét veszik figyelembe. Ennél a pontszámítási módnál még nagyobb hátrány, ha az érettségi pontokat középszintű eredményekből számítják, hiszen ebben az esetben a 67%-os súlyozás is duplázódik. Tehát a fenti példánál maradva: 2 db 100%-os középszintű érettségi duplázva 268 pontot, 1 db 100%-os emelt és 1 db 100%-os középszintű érettségi duplázva 334 pontot, míg 2 db 100%-os emelt szintű érettségi duplázással 400 pontot ér. Korábban az egyetemi felvételi feltétele volt, hogy legalább egy emelt szintű érettségivel rendelkezzen a felvételiző, 2023-tól azonban ezt az általános szabályt eltörölték, és az egyetemek kezébe adták a döntést, hogy elvárnak-e emelt szintű érettségit az egyes szakokon, és ha igen, akkor mindkét figyelembe vett tárgyból, vagy csak az egyikből.

A középfokú szakképzettséget igazoló oklevéllel rendelkező jelentkező szakirányú továbbtanulása esetén a szakmai vizsga eredménye is figyelembe vehető a pontszámítás során: - esetükben az érettségi pontok számításánál az emelt szintű érettségire vonatkozó feltételekkel, azaz 100%-os súllyal vehető figyelembe a szakmai vizsga eredménye, - amennyiben a szakmai vizsga eredménye legalább jó, akkor arra is lehetőség van, hogy a tanulmányi pontok + érettségi pontok összege, illetve az érettségi pontok duplázása helyett a szakmai vizsga eredményének 4-szeresét vegyék figyelembe. Az így számított pontszámokhoz még hozzá kell számítani az egyetemek által meghatározott intézményi pontokat is. Azoknak, akik okleveles technikusi képzésen vettek részt, az oktatási intézményük és valamely felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodás alapján – kizárólag ebben a felsőoktatási intézményben, ennek is az előre meghatározott szakán/szakjain – úgy is meghatározhatják a pontjait, hogy a szakmai vizsga eredményét (amennyiben az legalább jó) 5-szörös szorzóval veszik figyelembe. Ebben az esetben az intézményi pontokat már nem számítják hozzá a pontszámához.

A 2024-es évtől a többletpontok rendszere is átalakul. Ettől az évtől kezdődően az egyes felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg, hogy milyen jogcímen hány többletpontot adnak. Ezek a többletpontok intézményen, de még karon belül is eltérőek lehetnek a különböző szakokon. Intézményi pont jogcímen max. 100 pont szerezhető. Intézményi pont az alábbi jogcímeken szerezhető: - érettségi szintje: míg korábban a legalább 45%-os emelt szintű érettségi fixen 50 pluszpontot ért, addig az új rendszerben lesz olyan egyetem, amely az emelt szintű érettségiért nem ad egyáltalán intézményi pontot, és olyan is, amely csak akkor ad intézményi pontot, ha mindkét figyelembe vett érettségi tárgyból emelt szintű érettségivel rendelkezik a jelentkező. Olyan egyetemek is vannak, amelyek egy emeltre 50 pontot adnak, de emelt érettségivel legfeljebb 60 pontot lehet elérni, itt tehát a második emelt már csak 10 intézményi pontot ér. De olyan egyetem is lesz, amely egy 80% fölötti középszintű érettségire is ad intézményi pontot. - nyelvtudás: a B2-es komplex nyelvvizsga korábban 28, a C1-es pedig 40 pontot ért. 2024-től már ebben is szabad kezet kapnak az egyetemek. Lesz olyan egyetem, ahol kevesebbet, de olyan is, ahol többet fog érni a nyelvvizsga. Sőt, olyan egyetem is lesz, amely a „fél” nyelvvizsgát is pontokkal honorálja, így az is plusz pontot ér, ha csak szóbeli vagy csak írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik a jelentkező. Egyes esetekben pedig az A2 szintű nyelvvizsgáért is adnak intézményi pontokat. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes szakokon a különböző nyelvekből letett nyelvvizsga eltérő pontszámot fog érni (pl. az angol értékesebb, mint a spanyol). - versenyeredmények: tanulmányi, művészeti, és sportversenyeken elért eredmények alapján, de akár versenyeken való részvételért is járhat plusz pont. - előkészítők: egyes egyetemek által szervezett előkészítőkön való részvétel, illetve az ott letett vizsga is érhet intézményi pontot. - felvételi vizsga: az intézmények előírhatják írásbeli vagy szóbeli vizsga letételét, melynek eredménye alapján intézményi pontot számítanak. - egyéb jogcímek: pl. szakképesítés, munkatapasztalat, esélyegyenlőség…

1. Normál számítás szerinti maximális pontszámok: Tanulmányi pontok: 200 pont (tanulmányi eredmény: 100 pont + érettségi átlag: 100 pont) Érettségi pontok: 200 pont Intézményi pontok: 100 pont 2. Duplázás szerinti maximális pontszámok: Érettségi pontok: 400 pont (= érettségi pontok x 2) Intézményi pontok: 100 pont 3. Középfokú szakképzettséget igazoló oklevél szerinti maximális pontszámok [legalább jó eredményű szakmai vizsga esetén]: Szakmai vizsga eredménye alapján: 400 pont (= a vizsga eredménye x 4) Intézményi pontok: 100 pont 4. Okleveles technikusi képzés alapján elérhető maximális pontszámok [legalább jó eredményű szakmai vizsga esetén] (kizárólag a technikum és az egyetem közötti megállapodás esetén, a meghatározott szakokra): Szakmai vizsga eredménye alapján: 500 pont (= a vizsga eredménye x 5)

A kormányrendelet 20.§-a szerint a fentieken túl további többletpontra jogosult az, aki önkéntes tartalékos katonai szolgálaton vesz részt. A többletpontszám mértéke a szolgáltat minőségétől és időtartamától függően 16-32-64 pont.

Az Oktatási Hivatal naprakész összeállítása. https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2021_erettsegi_gyik?printMode=true

Videó linkje (nem aktualizált a 2024-es évre): https://www.youtube.com/@Felvihu-wi4ke/videos